Varga Rékát választották meg az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének

Az Országgyűlés másfél hete, június 11-én titkos szavazással Juhász Imrét választotta meg az Alkotmánybíróság elnökének. Maga a jelölési folyamat is szupertitkosra sikerült, hiszen Kövér László házelnök csupán egy nappal a választás előtt nyújtotta be javaslatát.

Vezércserék a Donáti utcában

Juhász megválasztása előtt több mint három hónappal megüresedett az elnöki tisztség, miután március 5-ei hatállyal Sulyok Tamás korábbi elnököt államfőnek választották meg. A távozó elnök javaslatára a teljes ülés még február 27-én tagjai sorából titkos szavazással megválasztotta Salamon Lászlót elnökhelyettesnek, hogy az Alkotmánybíróság zökkenőmentesen folytathassa működését.

Úgy nézett ki, hogy az elnökhelyettesi kérdés legalább egy évre megoldódott, hiszen Salamonnak, aki a grémium korelnöke is egyben, csak jövő februárban jár le a 12 éves alkotmánybírói mandátuma.

Már az is meglepetést keltett, hogy a kormánypártok olyan jelöltet állítottak a Donáti utcai bíróság élére, akinek a mandátuma kevesebb mint tíz hónapra szól, benne egy hosszú nyári és téli ítélkezési szünettel. Juhászt tudniillik még 2013 tavaszán választották meg 12 évre alkotmánybírónak, így elnöki megbízatása is alkotmánybírói hivatali idejének lejártáig, azaz 2025. április 3-ig tart.

Arra pedig, hogy Salamont még az öthetes nyári szünet előtt új elnökhelyettes váltsa, maga a jogi szabályozás ad lehetőséget, mivel az új elnök hivatalba lépésével a törvény erejénél fogva szűnik meg az elnökhelyettes megbízása.

Egy héttel az új elnök hivatalba lépése után, június 18-án a testület – Juhász javaslatára – titkos szavazással Varga Rékát választotta meg elnökhelyettesnek.

Családi ebédek

A jelenlegi testületben a legfiatalabb, 1977-ben született alkotmánybírót az Országgyűlés 2023. július 4-én választotta az Alkotmánybíróság tagjává, mégpedig szeptember 2-i hatállyal.

Bemutatásakor megírtuk, hogy veleszületett igazságérzete és családi háttere kezdetektől fogva a közösségért végzett szakmai út felé orientálta. Szülei révén pécsi kötődésű, anyai ágon pedagóguscsaládból származik. Édesanyja zenetanárként a muzsika szeretetére tanította. Édesapja „a pécsi kocsigyáros család legifjabb sarja” volt, de gyárukat elvette a kommunista rendszer. Ezért Varga Csaba csillésként dolgozott sokáig, míg végül jogász, országszerte ismert jogászprofesszor, jogfilozófus lett.

A családi ebédek közben nálunk általában komoly témák kerültek elő, ezek alapozták meg számomra a strukturált gondolkodás, az összefüggések kutatása, feltárása iránti igényt, illetve a szellemi, kulturális igényességet. Ez óriási szellemi muníciót jelentett

– árulta el egy interjújában.

Jogi diplomáját 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte; értekezése a háborús bűncselekmények nemzeti bíróságok előtti eljárását vizsgálta.

2003 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Nemzetközi Közjogi Tanszékének oktatója, majd docense. 2001–2009 között a Nemzetközi Vöröskereszt jogi tanácsadója, 2009-től 2016-ig a Magyar Vöröskereszt elnökének nemzetközi jogi főtanácsadója volt, máig is a Magyar Vöröskereszt önkéntese. 2016-tól 2019-ig a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályát vezette, 2019–2020 között az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának főtitkáraként tevékenykedett, 2020-ban az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi főtanácsadója lett, 2017–2022 között tagja volt a Nemzetközi Humanitárius Tényfeltáró Bizottságnak.

2022 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott a köztársasági elnöktől. A katonai jogászoknak szóló, az osztrák honvédelmi minisztérium által szervezett nemzetközi jogi regionális kurzus alapító társigazgatója. Európa-szerte több katonai képzésnek és gyakorlatnak volt humanitárius jogi előadója; a Nemzetközi Vöröskereszttel szerzett első kézből tapasztalatokat a háború jogának érvényesüléséről, illetve a humanitárius következményekről.

Megsemmisített bírói végzés

Varga Réka kilenc és fél hónapja tagja az alkotmányvédő grémiumnak, és alkotmánybírói pályafutásának első hat hónapjában 33 ügyet szignáltak ki rá, és ezek közül 30 alkotmányjogi panasz volt. Mindeddig tizenhét, előadó alkotmánybíróként általa jegyzett ügyben született döntés. Egy lőfegyverrel való visszaéléssel kapcsolatos ügyében idén márciusban az öttagú tanács megsemmisítette a bírói végzést.

(Borítókép: Varga Réka 2022. november 30-án. Fotó: Németh Kata / Index)