Anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársak, gyermeket mégsem fogadhatnak örökbe

Magyarországon az Alaptörvény nem engedi az azonos neműek házasságát: egyfelől ugyan leszögezi, hogy hazánk elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait [I. cikk (2) bekezdés], másfelől viszont rögzíti [L. cikk (1) bekezdés]:

Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.

Házasságon kívüli együttélési formák

A házasságon kívül három együttélési forma létezik még Magyarországon:

1. bejegyzés nélküli („sima”) élettársi kapcsolat,
2. nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat,
3. bejegyzett élettársi kapcsolat.

A bejegyzés nélküli élettársak jogai jogszabályról jogszabályra változnak. Például egészségügyi döntéseket ugyanúgy hozhatnak, mint a bejegyzett élettársak, de nem örökölhetnek egymás után, csak ha erről külön végrendeletben rendelkeznek. Ráadásul az örökölt vagyon után még ilyenkor is illetéket kell fizetniük.

A nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatot közjegyzőnél lehet kérni, aki a viszony fennállását igazoló dokumentumot bejegyzi az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ÉNYNY). Bár ez az együttélési forma csak néhány többletjogot ad a bejegyzés nélküli kapcsolathoz képest, azért bizonyos élethelyzetekben sokat segíthet. Ha például bankhitelhez vagy özvegyi nyugdíj megállapításához igazolni kell az élettársi kapcsolatot, nem kell tanúkat találni, elég bemutatni a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot. Viszont a nyilvántartásba vett élettársak nem lesznek törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit sem kapnak a párjuk után, tulajdonrész hiányában az örökösök akár ki is költöztethetik őket a közösen használt lakásból.

Bejegyzett élettársi kapcsolatot az a két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet, aki az anyakönyvvezető előtt együttesen és személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2009. évi XXIX. törvény 15 éve lépett hatályba, a jogszabály az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését és megszűnését szabályozza.

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét legelőször a skandináv államok vezették be: 1989-ben Dánia, 1993-ban Norvégia, 1994-ben Svédország és 2001-ben Finnország.

Noha nálunk másfél évtizede adott a törvényi lehetőség, viszonylag kevesen élnek vele. A KSH adatai szerint tíz év alatt, 2013 és 2022 között mindössze 962 élettársi kapcsolatot jegyeztek be, amelyek közül 370 nők és 592 férfiak között létesült.

Nem egyenrangúak a házastársakkal

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Vagyis bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos neműek között állhat fenn, és az ilyen kapcsolat a törvényben meghatározott – a házassághoz hasonló – vagyonjogi, öröklési jogkövetkezményekkel jár. Más tekintetben viszont – legalábbis jogi szempontból – nem egyenrangúak a házastársakkal.

Sőt, arra sincs lehetőségük, hogy a partner által korábban örökbe fogadott gyermeket fogadja örökbe az azonos nemű partner.

Emellett a házastársak névviselési szabályai sem alkalmazhatóak rájuk. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.

További megkülönböztetés: a bejegyzett élettársak esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezetében szabályozott, az emberi reprodukciós eljárásra (így a lombikbébiprogramra, a petesejt, illetve ivarsejt adományozására) irányuló szabályok sem alkalmazhatók. Amennyiben pedig az egyik félnek gyermeke születik, a másik nem lehet a szülője.

A Háttér Társaság szerint az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17 százalék értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023-ban ez az arány már 66 százalékra nőtt. A magyarok 60 százaléka úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.

További szigorítások

Három éve lépett hatályba a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény, amely két nagyobb részre osztható:

1. az eredeti Kocsis–Selmeczi-féle pedofíliaellenes szabályokra, valamint
2. az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által jegyzett, többségében LMBTQI-ellenes rendelkezésekre. (Az LMBTQI a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex szavak kezdőbetűiből képzett betűszó, azaz a szexuális és nemi kisebbségek átfogó megnevezése.)

A törvény LMBTQI-ellenes szabályai:

• Tilos a 18 éven aluliak számára a szexualitás öncélú ábrázolása, a nemváltoztatás népszerűsítése, megjelenítése.
• Tilos az olyan felvilágosító foglalkozás, amely a 18 éven aluliak számára a homoszexualitást, a nemváltoztatást népszerűsíti, megjeleníti.
• Csak nyilvántartásba vett személy vagy szervezet tarthat felvilágosítást.
• Tilos elérhetővé tenni a 18 éven aluliak számára az öncélú szexualitást, a homoszexualitást és a nemváltoztatást népszerűsítő, megjelenítő reklámokat.
• A 18 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kell sorolni azokat a műsorszámokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nemváltoztatásnak, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése.

A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet főbb rendelkezései:

• A születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.
• A nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő termék nem forgalmazható.
• A születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.

(Borítókép: Pride felvonulás Budapesten 2023. július 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)