Magyar kezekben a japán titok: így tegyünk a jövőnkért
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
A klímaválság közepette tapasztalt tétlenséget megunva alapította meg 2019-ben, minden idők egyik legmelegebb nyarán a 10 millió Fa közösséget Bojár Iván András művészettörténész-építészkritikus. Nomen est omen: a civil szervezet célja, hogy elültessen Magyarországon 10 millió fát. Ahogy az alapító fogalmaz, annak idején szimplán csak át kellett kapcsolnia az agyát – ahogy mindannyiuknak a közösségben –, meg kellett változtatnia a természettel kapcsolatos korábbi viszonyát.
Régen én is sokat utaztam a tengerentúlra repülővel, és volt a családunkban két terepjáró. Hat éve már, hogy nem repülök, és egy háromajtós kis autóval járok, ha szükség van rá.
Mint mondja, a 10 millió Fa ugyan teljes mértékben a politikán kívül áll, ugyanakkor, miképp minden közösségi cselekedet, az övék is befolyással van a polisz életére. Mivel néhány tucatnyi fa városi telepítése közel ugyanakkora szervezést igényel, mint 4000 fa elültetése, nincs ideje pontos lajstromot vezetni róla, hány fát sikerült eddig a földbe tenniük. Nagyjából 370 ezer állhat legközelebb a valósághoz.
Nincs tél, nincs leállás
A 10 millió Fát a természetvédelem melletti elkötelezettségen túl a szeretetteljes, jó hangulat kovácsolja igazi közösséggé, és a szakmaiság is vonz ide embereket. A koordinátorok és a helyi képviselők mellett a szervezethez csatlakozott növényorvos, erdőökológus és faápoló szakmérnök is, így az ültetési akcióterveket profik rakják össze. Az idén sem unatkoztak az önkéntesek.
Magyarországon ma már szinte elmarad a tél, így nem kell komoly szünetet tartani a hideg miatt. A 10 millió Fa önkéntesei számára októberben-novemberben kezdődik az ültetés, és legfeljebb egy-két hétre állunk le havazás miatt decemberben vagy januárban. A szabadgyökerű ültetés áprilisig-májusig tart. Ezután jön az éltetés, amikor öntözzük az elültetett növényeinket
– veszi végig a lépcsőfokokat Bojár Iván András. A 10 millió Fa idén sem tétlenkedett.
- Monorierdőn és a budapesti Mátyásföldön ökológiai restaurációs erdőtelepítésbe fogott,
- Baranyában a Hűsítő Liget projektben ültetett fákat gyerekekkel iskolaudvaron.
- A Gödöllői-dombságon meghúzódó Dombfánál 1300 facsemetét ültettek el az önkéntesek,
- eközben a szervezet meghirdette 2025. március 1-jére a Nemzeti Faültetés Napját.
- Áprilisban Óbudán parkfákat telepítettek az önkéntesek,
- májusban pedig elkészült a 10 millió Fa tizenhetedik magyarországi Miyawaki-erdeje.
A japán Akira Miyawaki botanikusról elnevezett erdőtípus lényege, hogy a nagyvárosokban foltokban ültetnek őshonos fákat és cserjéket, amelyek mindössze néhány év alatt erdőszerű képet mutatnak, és rengeteg szén-dioxidot képesek elnyelni. A hazai Miyawaki-erdők döntő hányadát a 10 millió Fa hozta létre.
Irány Erdély!
A civil szervezet legnagyobb idei dobása a székelyderzsi ültetés volt. Első lépésként Bojár Iván a 10 millió Fa erdőökológusával, Asztalos Rékával elment az erdélyi helyszínre, és felmérték, hogy milyen állományt érdemes telepíteni. Nem volt izgalommentes a feladat. „Réka a kockás füzetével bevette magát a bozótosba, én meg rettegtem, mikor jön a medve. Arrafelé tényleg rengeteg kószál. Szerencsére megúsztuk, kezdődhetett a munka.”
Ez volt az első alkalom, hogy határon túl telepítettek erdőt az önkéntesek.
„Indonéziában egy barátunk korábban szervezett mangroveültetési akciót. Most viszont népes csapattal, tizenöten kerekedtünk fel. Most ültettünk először közösen a határokon túl. Úgy voltunk vele, az idei március 15-e legyen más. Ne a történelmi veszteségre emlékezzünk, hanem az életet ünnepeljük – ültetéssel. Leirtott, degradált hegyoldalon szerveztük egy helyi szervezettel közösen az erdőültetést, hogy meg lehessen fogni a suvadásokat. Azért az odaúton sajnos megtapasztalhattuk, milyen pokoli módon letartolták Erdélyben a hegyeket az elmúlt évtizedekben” – idézte fel tavaszi emlékeit Bojár Iván András.
Cserjés-fás elegyes állományt telepítettek Székelyderzsnél, megközelítőleg négy-ötezer fát.
Bojár Iván elmondta, idén nemcsak Erdélyben, de Beregszászon is volt tárgyalni a visszaerdősítés ügyében. Úgy látja, az Európai Unió nem tudja majd megúszni ezt a folyamatot a Kárpátokban.
„Szeretnék visszamenni Székelyföldre és új kapcsolatokat építeni, hogy más területen is ültessünk. Talán uniós pályázatra is könnyebben tudunk szert tenni Romániában, itthon ez nehezebb feladat.”
Az év második felében a 10 millió Fa itthon egy 150 és egy 400 hektáros területen szeretne elkezdeni ültetést, és persze idén is reménykedtek benne, hogy sokan megtalálják őket az adójuk egy százalékával.
Sok kicsi sokra megy?
„Tavaly tudtunk először pályázni az 1 százalékos adófelajánlásra. Kampányoltunk, háromszáznál is többen választottak minket, nagyjából 2,7 millió forint folyt be. Ahhoz képest, hogy először vettünk részt a folyamatban, egész sokan adták nekünk az adójuk egy százalékát. A civil szervezetek közül benne voltunk az első ötvenben. Nehezíti a helyzetünket, hogy vannak több évtizede létező zöld- és természetvédő szervezetek, őket egyelőre többen ismerik, de mi is egyre népszerűbbek vagyunk. Persze egy erdő létrehozása mellett nehezebb érvelni, mint gyerekek, állatok segítése, megmentése mellett, hozzájuk könnyebb kapcsolódni. De rajta vagyunk az ügyön!”
(Borítókép: 10 millió Fa)