Ha előkerülnének is, már nem büntethetnék meg Kádár János koponyájának elrablóit

Kádár Jánost, aki több mint három évtizedig volt az ország első számú vezetője, 1989. július 14-én temették el állami ceremóniával az akkori Kerepesi úti (ma Fiumei úti) sírkertben, a Munkásmozgalmi Pantheon közelében. Az 1992. március 30-án elhunyt felesége, Kádár Jánosné Tamáska Mária urnáját végakaratának megfelelően a férje sírjában helyezték el.

Támadások a síremlék ellen

A vörösgránit síremléket 2000 novemberében érte először támadás. Egy 69 éves asszony zöld színű festékkel összemázolta a Munkásmozgalmi Pantheon falát, valamint három kommunista vezető, köztük az egykori főtitkár síremlékét. Tettét azzal magyarázta, hogy a kommunisták és Kádár lelkén sok ártatlan ember halála szárad.

Aztán 2007. május 2-án arról adott hírt a Magyar Távirati Iroda, hogy az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben

A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. A közeli Munkásmozgalmi Pantheon falára fekete festékkel a következő szöveget írták fel: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat 1956–2006.” Ez a szöveg a Kárpátia együttes Neveket akarok hallani című számának egyik strófája. A sír eltávolított fedelére a „Gyilkosok, 56” feliratot fújták festékszóróból.

Budapesti helyszínelők

Az ügyben a VIII. kerületi rendőrkapitányság indított eljárást, de a nyomozást május 4-től a Budapesti Rendőr-főkapitányság erre a célra felállított, tízfős nyomozócsoportja vette át. Budapest rendőr-főkapitánya kétmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.

A helyszínelők hamar tisztázták, hogy a sírt május elsején, éjjel egy óra után, valamikor kora hajnalban nyithatták fel. Ezt onnan lehetett tudni, hogy a szolgálatos temetőőrök éjjel egykor ellenőrizték a sír környékét a közeledő május elsejére kihelyezett égő mécsesek miatt, és ekkor még épnek találták Kádár sírhelyét.

A rendőrök négyzetméterről négyzetméterre átkutatták a temető egész területét a csontok után kutatva, és találtak is ujj- és lábnyomokat a sír és a Munkásmozgalmi Pantheon környékén. A sírból DNS-mintákat vettek. A nyomozók az adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy az elkövetők hárman voltak, és egyikőjük nem először végzett exhumálást, szemtanúk pedig a sírrablók autóját is látni vélték. Ezt követően a nyomozócsoport „vidéken hajtott végre különböző halaszthatatlan nyomozati cselekményeket”. És titkosszolgálati módszerekkel szerzett információk alapján olyan szélsőséges szervezetek között is vizsgálódott, amelyek állítólag valamilyen „nagy durranásra készültek”.

És noha a rendőrök több mint hatszáz embert hallgattak ki, hemogenetikai, vegyész, igazságügyi antropológiai és nyomszakértő segítségét is igénybe vették, mégsem akadtak az elkövetők nyomára. A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2007. november 29-én megszüntette az eljárást.

Összeesküvés-elméletek

Az elkövetők elfogása helyett be kell érnünk néhány konspirációs teóriával.

• Egyesek tudni vélték, hogy a csontokat egy skandináv neonáci csoport megrendelésére lopták ki külföldre.
• A kommunista párt szimpatizánsai szerint a koponya nem került messze a nyughelyétől, a szélsőjobboldal ugyanis politikai céllal törte fel a sírt.

• Mások szerint már sohasem kerül vissza régi állapotában a koponya, ugyanis a néhai főtitkár csontritkulásban szenvedett, és emiatt a csontjai a levegőn elporladnak. Ezért tették a testet annak idején leforrasztott fémkoporsóba.

• Egy fővárosi médium beszélt a pártvezér szellemével, aki arról számolt be, hogy egy Németországban élő jómódú idős férfi bérelt fel öt embert a piszkos munka elvégzésére. Kádár a túlvilágról azt is elárulta, hogy az idős férfi műemlékszobát rendezett be a koponyának.

Büntetlenül élhetnek

Mivel Kádáréknak nem voltak egyenes ági leszármazottaik, márpedig a kegyeletsértés vétsége csak magánvádra üldözhető, a büntetőeljárás rongálás vétségének alapos gyanúja miatt indult el. Ezt a cselekményt 2007-ben legfeljebb kétévi börtönbüntetéssel fenyegették.

A 2013-as új Büntető törvénykönyv sem sokkal szigorúbb a sírrablókkal szemben, hiszen a köznyelvben sírrablásként emlegetett cselekményt a rongálás minősített eseteként írja le:

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.

Miután főszabályként egy bűncselekmény elévülési ideje a büntetési tételének felső határához igazodik, de legalább öt esztendő, ez azt jelenti, hogy

Védettnek minősítették

Tíz évvel ezelőtt kis híján felszámolták Kádár János és neje síremlékét.

2014 februárjában röppent fel a hír, hogy nyolcszázezer forintért kell megváltani a sírt. Mivel Kádáréknak nem éltek hozzátartozóik, Moldova György írónak kellett kideríteni, hogy a sírhely fennmaradási szerződését a volt pártfőtitkár temetésének 25. évfordulóján, 2014 nyarán meg kell hosszabbítani, különben a sírt felszámolják.

Pár nappal később a Boross Péter korábbi miniszterelnök által vezetett Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság többségi döntéssel védettnek minősítette a síremléket, így elhárult a sírhely felszámolásának veszélye.

(Borítókép: Kádár János Rómában 1977. június 9-én. Fotó: Bettmann / Getty Images)