Juhász Renáta sírva mesélt harmadik gyermeke elvesztéséről az RTL Híradónak. Az édesanya elmondása szerint várandósságának 20. hetében, ultrahangvizsgálaton derült ki, hogy a magzatnak nincs szívhangja, ezért a babát orvosi segítséggel, minél előbb világra kellett hoznia egy kórházban.

A nőt kiskorában molesztálták, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy női orvoshoz kerüljön. Területileg az esztergomi kórházhoz tartozott volna, de ott csak férfi orvosok dolgoztak azokban a napokban, így felkeresték a Semmelweis Egyetem nőgyógyászati klinikáját. A klinika fogadta az édesanyát és Renáta elmondása szerint megnyugtatták afelől is, hogy minden műszakban vannak doktornők. 

Másnap, amikor megjelentek a klinikán, minden női orvos másik eseten dolgozott, ezért vállalták, hogy megvárják, amíg valamelyikük végez. „2 órakor volt az első beavatkozás, Méhszájérlelőt adtak, hogy megsegítsék a természetes vetélést. Itt nem akartak beengedni, de aztán sikerült megoldani, mert a feleségem mondta, hogy vagy együtt megyünk vagy egyikőnk sem” – magyarázta a híradónak Eszes Ernő, az asszony férje.

A férfit többször is haza akarták küldeni, de látta, hogy a feleségének támogatásra van szüksége, így a szükséges szer beadása után a folyosón várakozott vele. Juhász Renáta viszont elmondása szerint kora estére már erősen vérzett. 

Bementünk a nővérszobába és szóltam, hogy nagyon vérzek és már kiestek belőlem a gézdarabok, amiket felhelyeztek. A nővér az mondta, hogy most nincsen orvos, mind a kettő műt, úgyhogy leszek szíves visszamenni a szobába, feküdjek le

– emlékezett vissza az asszony, akinek állítása szerint ekkor már a ruhájából is csöpögött a vér. 

A nő tisztán szeretett volna a szülőszobára menni, amihez segítségre volt szüksége, de a kórterembe csak egyedül mehetett be, ezért kihozta a ruháit és egy olyan mosdót kerestek, ahová a férje is bemehet. „De nem jutottunk el oda, mert ahogy elkezdtem átöltözni, ott megtörtént ...a kisbabám a kezembe érkezett” – mesélte Renáta.

Az apa a telefonjával világított, mert a mosdóban nem volt világítás, majd megpróbálták lefertőtleníteni a széket és a csapot, mert szappant sem találtak a vécében. A pár azt mondta, ezután sem kaptak segítséget, pedig szükségük lett volna rá, a méhlepény ugyanis nem született meg. Végül egy hozzáértő ismerősük telefonon keresztül segített nekik. A szülés után a magzatot egy törölközőbe csavarták és úgy döntöttek, elhagyják a kórházat.

A házaspár hazavitte a halott csecsemőt, bár nem lett volna szabad. „Azt mondták, hogy nekik kötelező levinni őt a patológiára. De én meg azt éreztem, hogy nem szeretném őt itt hagyni, ebben az intézményben, ahol velünk így bántak. Úgy éreztem, én nem tudnám feldolgozni, ha ő itt lenne” – tette hozzá Renáta. 

A kórház közleményben reagált 

A Semmelweis Egyetem közleményben reagált az RTL kérdéseire. Mint írták, „az említett hölgy valóban a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára jött be a méhen belül elhalt magzat miatt, és valóban a klinikán történt meg a vetélése, de az eset ennél jóval összetettebb és a család további állításait a klinika cáfolja”.

Ugyanakkor azt is cáfolják, hogy nem volt orvos az épületben, „az éjszakai ügyeleti beosztásnak megfelelően három szülész-nőgyógyász dolgozott akkor a klinikán”.

Hozzátették: „az ápolási dokumentáció alapján, az értesítéstől számított 5 percen belül, az osztályra érkezett egy orvos és egy szülésznő. A hölgyet viszont sem a kórteremben, sem annak közelében, így a mellékhelyiségekben sem találta a klinikai személyzet. Mint később kiderült, férjével az épület egy másik, távolabbi részén található, pillanatnyilag használaton kívüli mosdóba mentek.”

Mivel a hölgy korábban már kétszer szült, a vetélés néhány fájás után a mosdóban lezajlott. A vetélést követő rutin része a méhűr műtéti tisztítása, annak érdekében, hogy az esetlegesen bennmaradt szövetdarabokat eltávolítsák, nehogy az később gyulladást, fertőzést idézzen elő. A hölgy ekkor is tiltakozott, mert az ügyeletes orvosok mindegyike férfi volt, nem is engedte, hogy altassák, a beteghordóval szemben a férj agresszíven lépett fel, szintén azért, mert munkavégzés közben férfiként hozzá kellett érnie a feleséghez

– fogalmaz a közlemény.

A kórház szerint „a hölgy az elvetélt magzatot és a méhlepényt mindvégig magánál tartotta és nem volt hajlandó átadni azt a klinika dolgozóinak”. Mint írták, a beteg kérésére helyi érzéstelenítés mellett végzett műtét után azonnal, a személyzet előzetes értesítése nélkül távoztak a klinikáról.

Az elvetélt magzatot és a méhlepényt annak ellenére elvitték magukkal, hogy arra csak a halál okát tisztázó szövettani vizsgálat után lett volna lehetőségük – erről előzetes tájékoztatást is kaptak. A klinika megtette a szükséges jogi lépéseket az ügyben – zárul Semmelweis Egyetem közleménye.