Kiderült, mi állhat a balatoni földrengés hátterében

Földrengés volt a Somogy vármegyei Balatonkiliti határában kedden 23 óra 27 perckor – közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma szerdára virradó éjszaka.

Mint írták, a 2,1 magnitúdójú földmozgást a lakosság is érzékelte. Az obszervatóriumba eddig Siófokról és Balatonföldvárról érkezett bejelentés, de károk nem keletkeztek. 

Ez állhat a földrengés hátterében 

A földmozgás hátterében az obszervatórium szerint a Balaton környezetének földtani felépítése rejlik. A Balaton vize alatt ugyanis több méternyi laza iszapos üledék található, amely az utolsó eljegesedés után, mintegy 15 ezer éve rakódott le. Ez alatt pedig olyan üledékek találhatók, amelyek a Pannon-tóban, csaknem 8–8,5 millió évvel ezelőtt képződtek. 

Ugyanakkor néhány száz méteres vastagság alatt ezeknél idősebb képződmények építik fel a kérget, így a sekélyebb rétegek alapján mélybeli szerkezetre is következtetnek, és más vizsgálatokból is kiderült, hogy a Balaton alatt több Északkelet-Délnyugati irányú, a parttal párhuzamos vetőzóna húzódik, amely metszi a Pannon-tó üledékes kőzeteit, de a laza fiatal iszapos üledékben nem látszik igazán.

„A vetők mozgása olyan, hogy a két kőzetblokk a földfelszínnel párhuzamosan mozgott el egymás mellett: ezeket a vetőket eltolódásnak nevezzük. Mivel a Balaton alatt több ilyen eltolódásos zóna húzódik, és egy jelentős található a parttól kb.10 kilométerre dél-keletre – ezt Balaton-vetőnek is nevezzük, bár nem a tó alatt, hanem mellette húzódik. Ezt a vetőt már más módszerekkel is vizsgálták, és kiderült, hogy egy igen fontos szerkezeti határt jelent: a két oldalon jelentősen eltérnek a földtörténet középidejéből és a harmadkorból származó kőzetek. Az elkészített felszín alatti rétegeket mutató térképek alapján Balaton-vetőt délnyugat felé egészen az Alpokig követhetjük, ahol szintén egy igen fontos lemeztektonikai határt alkot. A Balaton-vető mentén a mozgás iránya többször változhatott, és fiatal aktivitására már korábbi munkák is következtettek”

– magyarázzák, hozzátéve, hogy „valószínűleg ezen egymással és a parttal is párhuzamos eltolódások közül mozdulhatott meg valamelyik”. Ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy az eltolódásokkal kis szöget bezáró normálvető aktivitásával van dolguk. 

Legutóbb Debrecentől mintegy 60 kilométerre észleltek földrengést, Romániában. A földmozgás a Richter-skála szerint 2,9-es erősségű volt.