Szijjártó Péter: Átmeneti megoldásokkal jelenleg biztosított Magyarország kőolajellátása

„Érthetetlen és egyben elfogadhatatlan döntés Ukrajna részéről az orosz Lukoil magyarországi kőolajtranzitjának leállítása, és bár hazánk ellátását átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni, ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni, így gyorsan megoldást kell találni” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető az orosz Lukoil ukrajnai kőolajtranzitjának elakadásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Magyarország ellátása alapvetően Oroszországból biztosított Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül, amelynek használatára Magyarország és Szlovákia kivételt kapott az európai uniós szankciók alól.

Szijjártó Péter elmondása szerint villámcsapásként hatott hír, miszerint Ukrajnában olyan jogszabálymódosítás történt, amelynek értelmében a Lukoil orosz vállalat olajszállítmányai nem haladhatnak át Ukrajnán Magyarország irányába, és azt is kifejtette, hogy a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil adja, Magyarország és Szlovákia évente körülbelül kétmillió tonna kőolajat szerez be a vállalaton keresztül.

Az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát hosszú távon erősen veszélyezteti

– figyelmeztetett a politikus, kiemelve, hogy különböző átmeneti megoldásokkal stabilizálni tudták a szállítást, de ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni.

Magyarország jelezte az ukrán hatóságoknak, hogy ez egy érthetetlen, elfogadhatatlan és barátságtalan döntés a részükről. Mutattak is készséget arra, hogy javítsanak a helyzeten de valahol ezek a törekvések elakadtak – mondta Szijjártó, és arról is tájékoztatott, hogy felvették a kapcsolatot a szlovák kormánnyal is, valamint az EU hétfői külügyi tanácsülésén is fel fogja hozni az ügyet.

Mégiscsak fura, hogy egy, az Európai Unióba igyekvő ország két európai uniós tagország energiaellátását veszélyezteti súlyosan

– vélekedett.

A miniszter végül a világszerte súlyos zavarokat okozó informatikai hibával kapcsolatban közölte, hogy az a budapesti repülőtérre is begyűrűzött, „amely már az elmúlt időszakban sem volt a lelki nyugalom színtere a nyári szabadságra utazni kívánók szempontjából”.

A helyzet tovább romlott, és a globális informatikai hibák miatt több légitársaság utasfelvételi rendszere is leállt,

emiatt járatkésések, torlódások, jelentősen megnövekedett várakozási idő sajnos az, amire számítani kell – sorolta a miniszter, aki arra is rámutatott, hogy ez Budapesten kifejezetten kedvelt és nagy forgalmat lebonyolító légitársaságokat is érinti, olyanokat, mint a Wizz Air, a Ryanair, a Eurowings és a Turkish Airlines. Több légitársaság úgy döntött, hogy áttérnek a manuális utasfelvételre, ami valószínűleg szokatlan lehet mind az ott dolgozóknak, mind az utasfelvételre várakozóknak.

Magyarország minden támogatást megad Georgia szuverenitásának védelméhez

Magyarország minden támogatást megad Georgia szuverenitásának védelméhez, illetve európai uniós integrációjának felgyorsításához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Magyarország továbbra is erőnek erejével támogatja a kaukázusi ország európai uniós integrációs törekvéseit, és hazánk a soros elnöksége alatt is mindent meg fog tenni a folyamat előmozdításáért.

Aláhúzta, hogy az elmúlt évek során kiemelkedő gazdasági növekedés és kiemelkedő gazdasági fejlődés volt látható Georgia részéről.

Azt gondoljuk, hogy az ilyen gyorsan fejlődő országok komoly lendületet tudnának adni az Európai Uniónak, amelynek versenyképessége sajnos az elmúlt időszakban jelentős mértékben lecsökkent, így az Európai Uniónak alapvető gazdasági érdeke is, hogy Georgia csatlakozzon

– hangsúlyozta, majd a kétoldalú kapcsolatok fejlődését méltatta, kitérve arra, hogy 2010 óta két és félszeresére bővült a két ország közötti kereskedelem értéke, a Wizz Air piacvezetővé vált a légiközlekedésben Georgiában, ahonnan immár huszonnyolc állomáshelyre üzemeltetnek járatokat.

Szijjártó Péter ezután arról is beszámolt, hogy magyar vállalatok komoly pályázatokat készülnek beadni a vízgazdálkodási és útépítési tenderekre, és ezek működési körülményeinek javítása érdekében óriási lépés, hogy aláírták a felek a beruházások védelméről szóló megállapodást. Érintette azt is, hogy Magyarország továbbra is évi nyolcvan hallgatót fogad ösztöndíjjal Georgiából, valamint kifejtette, hogy

Georgia a jövőben az egyik legfőbb forrása lehet az európai energiabiztonság javításának, a diverzifikációnak, a zöldenergia-hordozók térnyerésének.

Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy Magyarország és Románia – Azerbajdzsánnal és Georgiával együtt – nagy lépéseket tett annak az érdekében, hogy utóbbi két országból lehetővé váljon a zöldenergia közép-európai importja. Ehhez a világ leghosszabb víz alatti elektromos távvezetékét kell megépíteni, és a megvalósíthatósági tanulmány már készül is, a négy ország vegyesvállalata pedig hamarosan létrejön. A miniszter úgy fogalmazott, hogy mindezek alapján az EU-nak „repesnie kellene a boldogságtól, hogy Georgia csatlakozni szeretne, és mindent meg kellene tennie a folyamat felgyorsítása céljából”.

„Ehhez képest az történik, hogy az európai liberális mainstream, a háborúpárti politikusok és a brüsszeli bürokraták el akarják lehetetleníteni Georgia európai integrációs törekvéseinek sikerét” – vélekedett, ám azt is leszögezte, hogy a magyar kormány minden támogatást meg fog adni Georgia szuverenitásának védelméhez is.