„Botrány!” – Szijjártó Péter kemény választ adott Brüsszelnek

További Belföld cikkek

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken délelőtt a Facebookon reagált Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnökének levelére, és kijelentette, hogy szerinte Horvátország nem megbízható tranzitország az olajszállításban.

Mint arról beszámoltunk, Ukrajna június végén szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, ugyanis megtiltott számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva ezzel, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön. Ukrajna döntése heves indulatokat váltott ki mind Magyarországon, mint Szlovákiában.

„Immáron másfél hete fordultunk Szlovákiával közösen az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy Ukrajna letiltotta a két ország biztonságos ellátásához szükséges olajszállítások egy részét” – kezdte egyik legutóbbi Facebook-bejegyzését Szijjártó Péter.

A külügyminiszter leírta, hogy csütörtökön az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis levelet küldött neki és a szlovák külügyminiszternek, melyben hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem veszélyezteti sem Magyarország, sem pedig Szlovákia ellátását, valamint beszámolt arról is, hogy a bizottság elemzése szerint a JANAF adriai vezetékén elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindkét országot máshol vásárolt olajjal lássák el.

Brüsszel reakciója botrányos, a horvátok pedig megbízhatatlanok

Szijjártó Péter azt írta: az Európai Bizottság levele „botrány!”, és újra azt bizonyítja, hogy „az ukránok bármit megengedhetnek maguknak uniós tagállamokkal szemben, főleg ha azok békepártiak és nem szállítanak fegyvereket”.

Ami a horvátokat illeti: nyilvánvalóan véletlen egybeesés, hogy a horvát miniszterelnök tegnapelőtt levelet írt az Európai Bizottság elnökének, amiben a Horvátországon keresztül húzódó olajvezetéket reklámozza

– jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette, hogy szerinte azon túl, hogy a két levél azt erősíti meg, hogy egy „Brüsszelből összehangolt akcióról van szó”, van egy másik nagy baj is a horvát opcióval, mégpedig az, hogy szerinte Horvátország nem megbízható tranzitország.

„Nem megbízható, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta. Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak” – sorolta Szijjártó Péter.

Végül leírta, hogy szerinte a keleti irányból érkező olajszállítások leállítása a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot és Szlovákiát „egy nem megbízható tranzitországnak”.

Az egész régióban kihívást jelent

A Mol korábban elmondta, hogy a megemelt tranzitdíjak az egész régióban kihívást jelentenek az üzemanyagpiaci szereplők számára. „A Mol-csoport ukrán és horvát partnerei visszaélnek Csehország, Szlovákia és Magyarország történelmi kiszolgáltatottságával, hiszen a tengertől elzárt országok finomítóit csak tranzitországokon – jellemzően az Adria- és a Barátság vezetéken – keresztül lehet ellátni” – hangsúlyozták.

A Mol-csoport kitért arra is, hogy „a JANAF a méltányosnak tartott piaci ár négy-ötszörösét kéri az Adria-vezeték horvátországi szakaszának használatáért”. Majd azt is hozzátették, hogy a Mol-csoport egyedül ezen az útvonalon tud beszerezni nem orosz kőolajat.

Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója az MCC Feszten, amikor szóba került, hogy a horvátok nagymértékben megemelték a Magyarországra szállított olaj tranzitdíját az utóbbi hónapokban, elmondta, hogy szerinte „az unió semmit nem csinál”.

Mi azonnal bejelentettük, hogy ez visszaélés az erővel, visszaélés a joggal. Horvátország ötszörös tranzitdíjat számol fel, mint az összehasonlítható áraink

– jegyezte meg akkor a vezérigazgató.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.