Most szólunk, hogy fizetős a parkolás, és a menetrend sem a szokásos ma

Az év első áthelyezett, más néven „ledolgozós” munkanapja augusztus 3-ára, azaz mára esett. Most az augusztus 19-i munkaszüneti napot kell ledolgoznunk, mert augusztus 20-án az államalapítás nemzeti ünnepe keddre esik. Öröm az ürömben, hogy így augusztus 17 és 20 között négynapos hosszú hétvégével számolhatnunk, mivel az ünnep előtti hétfő áthelyezett pihenőnap lesz.

Ma természetesnek vesszük az ötnapos, 40 órás munkahetet, ezért az egynapos hétvégék sokakat megviselnek. Azonban nem is olyan rég, 1981-ig teljesen általános volt a szombati munkavégzés. A szombat még a szocializmus első évtizedeiben is hétköznapnak számított Magyarországon, ami azt jelentette hogy iskolába és munkába is be kellett járni ezen a napon. Mindennek egy a Kádár-korszakban hozott jóléti intézkedés vetett véget. 

Mostanra a világ legfejlettebb országaiban már a négynapos, 32 órás munkahét is egyre gyakrabban kerül napirendre. Az elképzelés Németországtól Új-Zélandig felkeltette az emberek érdeklődését, Spanyolországban pedig idén márciusban több vállalkozás is úgy döntött, hogy kísérleti jelleggel bevezeti a rövidített munkahetet. Magyarországon is kísérleteztek vele, de itt nem vált be. A bevezetés mellett érvelők szerint a termelékenységre és a dolgozók mentális egészségére is jó hatással lehet a kevesebb munkanap.

Hogyan hat mindez a mentális egészségünkre?

Vajon milyen hatással van munkavállalókra a hatnapos munkanap és az utána rájuk szakadó hosszú szabadidő? Tényleg megéri plusz egy nappal többet dolgozni, hogy aztán négy napon át élvezhessük munka nélkül? 

Zelena András magatartáskutató, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense szerint a munkanap-áthelyezés elsősorban az alváshigiénére van hatással a dolgozók szempontjából. Sokan ugyanis hétvégén „pótolják be” az alvást, amit ebben az esetben nem tudnak megtenni, mert alvásdeficitbe kerülnek. Az alváshiány a mentális teljesítőképességre és az általános mentális állapotra is hatással lehet. A kialvatlanság miatt

• ingerlékenyebbek,
• idegesebbek lehetünk,
• csökkenhet a teljesítményünk és
• koncentrációs zavarral is küzdhetünk.

A másik probléma a pszichológus szerint, hogy az emberek vasárnap, vagyis az egyetlen szabadnapjukon próbálják bepótolni azokat a tevékenységeket, amelyeket általában két nap alatt végeznek el. A házimunkát, a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatokat és a különböző énidős programokat is egyetlen napba sűrítik, aminek a vége az lesz, hogy semminek sem érnek a végére. „Nem élik meg az énidőt mint töltekezést, ami szintén növeli a stressz-szintet. ” 

Arra a kérdésre, elég-e négy nap, hogy kipihenjük magunkat a szombati munkanap okozta fáradalmakból, Zelena András úgy fogalmazott, az ideális szabadság, ami mentálisan is pihentető, 10-14 naptól kezdődik, de a fizikai pihenésre és arra, hogy énidőt tartsunk – sportoljunk, a szabadban legyünk, olvassunk, főzzünk stb. – arra a négy nap is elég. A munkából való „kicsekkoláshoz” viszont több kell– húzta alá a magatartáskutató.

Változik a menetrend, és a parkolásért is fizetni kell

A munkanap-áthelyezés a közlekedésben is változásokat okoz, ezért mielőtt útnak indulnánk érdemes tájékozódni arról, hogyan módosul például a MÁV, a Volánbusz és a BKK menetrendje, illetve hogy milyen parkolási szabályok érvényesek a szombati munkanapra.

A Volánbusz pedig a weboldalán közzétett menetrend-táblázatban jelzi az erre az időszakra vonatkozó változásokat. 

Lapunk több budai és pesti parkolócéget is felkeresett a szombati munkanapra érvényes parkolással kapcsolatban, akiktől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a hétköznapi munkamenet szerint működnek. Tehát a hétköznapi rendnek megfelelő módon kell fizetni a parkolásért szombaton, amit azért is jó észben tartani, mert a várakozási övezetektől függően akár tízezer forint fölötti bírságot is kiszabhatnak ránk, ha szabálytalanul parkolunk ma.