Szakértő: A kormány ürügyként használta a kárpátaljai magyar kisebbséget

Fedinec Csillával, a HUN–REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kárpátaljai származású kutatójával, kisebbségpolitikai és Ukrajna-szakértővel készített interjút a 444.hu, amelyben a magyar–ukrán kapcsolatokat és Orbán Viktor kijevi látogatását elemezték ki.

Fedinec Csilla az Ungvári Állami Egyetemen szerezte diplomáját magyar nyelv és irodalom szakon, majd ugyancsak az intézmény falain belül szerzett tudományos címet, miközben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén képezte magát. Fő kutatási területe Kárpátalja története a 20. században, Ukrajna politikatörténete, valamint a kisebbségi kérdés Kelet-Közép-Európában. 

A beszélgetés legfontosabb részleteit az alábbi pontokban foglaltuk össze:

• A Lukoilt érintő rendeletet Zelenszkij már egy héttel Orbán Viktor kijevi útja előtt aláírta, így az szerinte nem érhette váratlanul a magyar kormányt.
• Mivel előre meghirdetett „békemisszióval” nem tudott volna Orbán Viktor Kijevbe látogatni, több hónapon keresztül a kárpátaljai magyar kisebbséget ürügyként használta fel a Zelenszkijjel való tárgyalás megszületéséhez.
• A nagy kaland még tavaly ősszel kezdődött, amikor Orbán barátkozni kezdett Petro Porosenko volt ukrán elnökkel, akinek egyébként regnálása alatt fogadták el a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedéseket Ukrajnában.
• Volodimir Zelenszkij 2019, de különösen 2022. február 24-e óta várta, hogy találkozhasson a magyar kormányfővel, de a magyar fél nem nyitott a közeledésre.
• Szijjártó Péter átadott az ukrán félnek egy 11 pontot tartalmazó dokumentumot, amelynek teljesítésétől tették függővé a magyar–ukrán kapcsolatok rendezését, azonban olyan pontok is voltak benne, amely irreális elképzeléseket támasztott Ukrajna felé.
• Miközben Budapest folyamatosan a korábbi kisebbségi jogok visszaadásáért kardoskodott, olyan jogokat is követelt – mint a magyar parlamenti képviselet Ukrajnában –, melyek korábban sosem voltak biztosítottak.
• Ukrajnában történt előrelépés a kisebbségi jogokat tekintve, de ehhez semmi köze Magyarországnak, az Európai Uniónak annál inkább.
• Ukrajna újjáépítése folyamatosan napirenden van, Magyarország pedig nem akar belőle kimaradni, így tesz néha kisebb gesztusokat Kijev felé.
• Magyarországnak nincs külpolitikája, csak nemzetközi magatartása, amelynek oka, hogy belpolitikát nézve nincs mivel dicsekednie a kormánynak, így Orbán Viktor a külpolitikában szembemegy az árral, meg akarja mutatni, hogy külföldön „milyen híresek vagyunk”.
• Nem akar a fennálló szövetségi rendszeréből, mert akkor abban a környezetben találná magát, amelyiknek a szándékait és retorikáját erősíti, így rögtön belesimulna az új közegbe, azaz ismét láthatatlanná válna.
• Nem annyira új tengelyek vannak kialakulóban, mint inkább Ukrajna bekerül, Magyarország pedig kikerül belőlük, akár észak–déli, akár kelet–nyugati irányban nézzük.
• Oroszország területe 18 millió négyzetkilométer, az lenne a jó, ha elférne ezen a 18 millió négyzetkilométeren.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!