Egy múlt év végi törvénymódosítás védi meg Karácsony Gergely főpolgármesteri székét?

Mint arról beszámoltunk, Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke a Válasz Online-nak adott interjújában arra tippelt, hogy egy éven belül feloszlik a fővárosi közgyűlés. A politikus jóslata azért is figyelemre méltó, mert adott esetben épp pártjának három közgyűlési mandátuma lehet a mérleg nyelve a feloszlás kimondásához.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása

A 2024. június 9-i önkormányzati választás jogi hátterének története 2021 őszéig nyúlik vissza, amikor az Országgyűlés Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatára eltörölte azt a korlátozást, amely szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra.

A kormány azzal indokolta a döntést, hogy könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is. A részvételi és a költségmegtakarítási szempontok mellett van egy harmadik is, mégpedig a júniustól októberig tartó hatalmi vákuum kérdése. A választópolgárok június 9-én tudniillik arról döntöttek, hogy 2024 októberétől 2029 tavaszáig kik vezessék az önkormányzatokat. Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján az önkormányzati képviselőket és polgármestereket kivételesen négy és fél évre választották meg, ahogy ugyanez a módosítás tisztázta azt is, hogy a hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

Az egész csak színjáték?

Aztán tavaly novemberben Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője törvényjavaslatot nyújtott be „Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” címmel az Országgyűléshez. Indítványát ezzel indokolta:

2014-ben a Fidesz egyoldalúan vezette be az új fővárosi választási rendszert, amely kizárólag Budapestre vonatkozóan más választási rendszert jelent, mint a vármegyék esetében. Nyilvánvaló, hogy a hatályos rendszer a két legnagyobb politikai pólusnak kedvez, amely nem felel meg a demokratikus sokszínűségnek. Annak érdekében, hogy Budapest valóban a budapestieké lehessen, a város ne váljon politikai zsarolás, önkény és csaták színterévé, ezért javasoljuk a tisztán arányos választási rendszer bevezetését a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása érdekében.

Szabadi törvényjavaslata azért is szokatlan volt, mert az ellenzéki képviselő az önkormányzati választások előtt fél évvel kezdeményezte a fővárosi választási rendszer módosítását, többek közt azzal, hogy a közgyűlés tagjait listán válasszák meg, és ne kerüljenek automatikusan a testületbe a kerületi polgármesterek. 2014 óta tudniillik a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester lett közgyűlési tag, míg kilenc mandátumot a kompenzációs listákról osztottak ki.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője szerint az volt az indítvány célja, hogy megfékezzék a félszázalékos Párbeszéd túlhatalmát Budapesten, hiszen úgy van a pártnak Karácsony Gergely személyében főpolgármestere és több kerületben alpolgármestere, hogy nincs mögöttük tényleges társadalmi támogatottság.

A Fidesz sokáig nem nyilvánított véleményt, aztán december 6-án elkészült a törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjainak javaslata, amely sokat sejtetően csupán néhány jogtechnikai pontosítást tartalmazott.

Az ellenzéki képviselők ezért úgy látták, hogy valójában az egész csak színjáték, és a Fidesz írta a javaslatot, amit a Mi Hazánk strómanként benyújtott.

Elég komoly tétben mernék arra fogadni, hogy nem a Mi Hazánk-frakcióban kodifikálták a javaslatot. Láttam már ellenzéki törvénymódosítókat, és olyanokat is, amelyeket profi apparátus írt. Ez egy nagyon profi javaslat

– nyilatkozta Karácsony Gergely a Telexnek.

Karácsonyék blokkolhatják a feloszlást

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot december 12-én elfogadta, és így a 2023. évi XCV. törvény 2024. január 5-én hatályba lépett – benne a fővárosi közgyűlés feloszlásának új szabályaival:

• a fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata szükséges;
• a képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év április 1-jét követően.

Korábbi közlésünkkel ellentétben, és ennyiben mindenképpen pontosítani kell magunkat: 2014-ig kellett a feloszlás kimondásához nem négyötödös, hanem úgynevezett minősített többség, ami az összes képviselő több, mint felének igen szavazatát takarta. 2014 után viszont kettős négyötödös szabály lépett életbe: a fővárosi közgyűlés feloszlásának kimondásához az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata kellett, valamint a főváros lakosságszámának legalább négyötödét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármestereinek igen szavazata.

2024. január 5-e után annyiban egyszerűsödött a helyzet, hogy a fővárosi közgyűlés feloszlását már önmagában a Karácsony Gergely mögötti Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP szövetség is tudja blokkolni a hét mandátumával. Vagyis a feloszlás kimondásához a közgyűlés harminchárom tagjából huszonhétnek kell megnyomnia az igen gombot.

(Borítókép: Karácsony Gergely 2024. február 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)