Kövér László: Az ország történelmének egyik legsikeresebb évtizede volt a 2012 és 2022 közötti tíz év
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A 2012 és 2022 között eltelt tíz esztendő Magyarország történelmének egyik legsikeresebb évtizede volt – hangoztatta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség Összmagyar Egyetemista Táborában tartott előadásában.
Kövér László házelnök elmondása szerint statisztikailag igazolható, hogy száz évre visszamenőleg nem volt olyan tíz egybefüggő éve az országnak, mint amilyen ez az évtized. Ez az időszak gazdasági, életszínvonalbeli gyarapodást hozott a magyaroknak – szögezte le.
Az évtized mindenféle területen, a kulturális élet tekintetében, a védelempolitikában és a nemzetpolitikában olyan sikereket hozott, amelyekre vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon messze találhatók példák a magyar történelemben – mutatott rá Kövér László.
A házelnök szerint a fejlődést ebben az időszakban a koronavírus-járvány sem tudta meggátolni, és bár voltak nehézségek, azokból „egészen jól kikeveredtünk”. A háború viszont olyan csapást mért egész Európára és benne Magyarországra is, amelynek végső kimenetelét, következményeit ma még nem látni – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a konfliktus okozta mindennapi nehézségek gazdasági és politikai természetűek is, emellett érintik a nemzetpolitikát.
Politikai és pszichológiai terror uralkodik
Hangsúlyozta, Magyarország az egyetlen olyan ország, amely hajlandó képviselni békepártiságát, ebből pedig nincs sok előnye, hiszen az európai országok kormányzatainak egy része érdekelt a háború folytatásában.
Amelyik kormányzat nem érdekelt ebben, és hasonlóképpen gondolkodik, mint a magyar kormány, nincs abban a politikai helyzetben, hogy álláspontját a gyakorlatban, a közös európai uniós vagy észak-atlanti döntéshozatalban meg is próbálja érvényesíteni
– mondta.
Kövér László megfogalmazása szerint „ma a háborúpártiak politikai és pszichológiai terrorja uralkodik Európában,” és abból, hogy a kormány az álláspontját egyedül foglalja el, komoly hátrányai is származnak az országnak.
Elmondta, jelenleg az köti le a kormány összes energiáját, hogy abban a nemzetközi környezetben, amelyben minden ellenük dolgozik, továbbra is felfelé ívelő pályán tartsák az országot, minimum az eddig elért eredményeket megvédjék.
A házelnök előadásában arról is beszélt, hogy Magyarország európai uniós soros elnökségi célkitűzései közé tartozik az európai versenyképesség helyreállítása érdekében történő elmozdulás, az agárpolitika áttekintése, valamint a védelempolitika és a védelempolitikai együttműködés kérdése.
Talpra kell állítani az európai társadalmakat
A demográfiára kitérve Kövér László azt mondta, az európai demográfiai probléma hátterében az illegális migráció áll, és az elmúlt tíz év tapasztalatából kiolvasható, hogy a beutazók valójában nem az eltartók számát, hanem az eltartandók tömegeit növelik.
Kiemelte, a munkaerőutánpótlás szempontjából meg kell próbálni demográfiailag talpra állítani az európai társadalmakat, hogy legalább önmaguk fenntartására képesek legyenek, azaz elérjék a 2-2,1-es termékenységi rátát a jelenlegi 1,6-es átlag helyett.
Az Országgyűlés elnöke fontosnak nevezte, hogy egy állam önmagában szuverén maradhasson, hogy a saját magára vonatkozó döntéseket külső nyomástól függetlenül hozhassa meg. Rámutatott:
a szuverenitás az egyetlen eszköze annak, hogy a kormány Magyarország nemzeti érdekeit érvényesíteni tudja.
Úgy fogalmazott, ma már az európai uniós viták jelentős része arról szól, hogyan lehetne a nemzeti érdekeket háttérbe szorítani, és valami másfajta érdekrendszert rákényszeríteni az európai polgárokra.
Kövér László megfogalmazása szerint a politika, a közélet nem egyfajta hobbi vagy luxus, hanem az a világ, amelyben a döntések, amikor megszületnek, kihatással bírnak az emberek életére. Ezért abban a fiataloknak nemcsak négyévente a szavazásokon, hanem a köztes időszakokban is aktívan részt kell venniük, mert ezzel sokat tudnak segíteni a saját sorsukon.