A franciák a franciák, ott nem lesz szankció – mondta Juncker a fair elbánás kapcsán Orbánnak

További Belföld cikkek

Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak adott szombati interjújában elmondta: nem szabad azt hinni, hogy a világban a nemzetek azonos elbánásban részesülnek. Példaként egy pár évvel ezelőtti beszélgetését hozta fel az Európai Bizottság elnökével, amikor Juncker arra a kérdésére, a túlzottdeficit-eljárás során minden országgal, így a franciákkal szemben is lépéseket foganatosít-e majd az unió, azt válaszolta: a franciák a franciák, ott nem lesz szankció. A történet érdekessége, hogy idén júliusban az Európai Bizottság hét tagország – köztük hazánk és Franciaország – ellen ismét túlzottdeficit-eljárást indított.

A Nemzeti Sport szombati számában nagyinterjú jelent meg Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki részletesen értékelte a nemrég befejeződött nyári olimpia magyar szereplését, de szót ejtett a hazai sportélet aktuális kérdéseiről is. A beszélgetés során a kormányfő egy érdekes politikai történetet elevenített fel annak kapcsán, vajon Magyarország házigazdaként megengedhetné-e magának, hogy a versenyzőket egy fertőzött folyóba kényszerítse úszásra.

„Mi általában hátrányból kezdünk”

Orbán Viktor válaszul a saját szakmájából hozott fel példát:

Amikor az Európai Unióban vita volt pár éve arról, hogy néhány ország túllépi a közösen vállalt költségvetési hiányküszöböt, a franciák is bekerültek ebbe a körbe. Akkor megkérdeztem Juncker elnök urat, ugye, minden országgal szemben lépéseket foganatosít az unió? Mi lesz a franciákkal? A franciák a franciák, ott nem lesz szankció, ez volt a válasz...

A miniszterelnök hozzátette: nem szabad azt hinni, hogy a világban a nemzetek azonos elbánásban részesülnek. Szerinte a magyar győzelmek azért érnek különlegesen sokat, mert a magyarok általában hátrányos elbánásban részesülnek. „Ritka az a pillanat, és ritka az a sportág, ahol olyan szinten tudjuk magunkat képviselni, hogy fair elbánásban legyen részünk, esetleg kedvező közegben lépjünk pályára. Mi általában hátrányból kezdünk, és onnan nyerünk” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Készséggel aláírok egy ilyen szerződést, ha abban mi leszünk a franciák”

Boross Péter volt miniszterelnök életútinterjújában elmondta, hogy 1994 februárjában Párizsba utazott, ahol tárgyalt Edouard Balladur miniszterelnökkel és François Mitterrand köztársasági elnökkel is. „Nem voltak felhőtlenek az ottani tárgyalásaim. A kormányfő, Edouard Balladur, aki elnökségre pályázott, tárgyalásainkon szlovák–magyar megállapodást szorgalmazott. Fenntartásaimat hangoztattam, mert ebben a formában nem biztos, hogy a szerződés hazám érdekeit szolgálja. Balladur segítségére sietett Alan Juppe külügyminiszter, ecsetelve a német–francia alapszerződés nagyszerűségét, hogy annak milyen pozitív hatása volt Európában. Azt válaszoltam, készséggel aláírok egy ilyen szerződést, ha abban mi leszünk a franciák” – emlékezett vissza az exkormányfő.

Eljárás hét tagország ellen

Nos, idén nyáron a magyarok és a franciák megint bekerültek ugyanabba a körbe. Mint arról beszámoltunk, július 26-án az Európai Bizottság hét tagország ellen indított túlzottdeficit-eljárást. A kiigazítási pályáról az Európai Bizottság novemberi ajánlásai alapján késő ősszel dönt a pénzügyminiszteri tanács.

A hét tagországból a legnagyobb államháztartási hiány Olaszországé (7,4 százalék). Őt követi Magyarország 6,7 százalékkal, Románia 6,6 százalékkal, Franciaország 5,5 százalékkal, Lengyelország 5,1 százalékkal, Málta és Szlovákia 4,9-4,9 százalékkal, valamint Belgium 4,4 százalékkal.

A Franciaországot érintő határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a stabilitási program szerint az ország államháztartási hiánya 2024-ben várhatóan a GDP 5,1 százalékának megfelelő mértékű lesz. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése a GDP 5,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol, amely meghaladja a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket, és nincs ahhoz közel.

Ami Magyarországot illeti, Varga Mihály pénzügyminiszter júliusban az Indexnek elmondta, hogy „őszre már olyan terveket kell letenni a bizottság asztalára, ami vázolja, hogyan tudunk a hiánycsökkentő pályán maradni”. A hatályba lépő új típusú eljárás részletszabályait még nem tisztázták, jelenleg úgy lehet számolni, hogy a korábbi eljárásoktól eltérően szeptember végéig be kell nyújtani a középtávú nemzeti strukturális programot.

Ezt értékeli a bizottság, a megnövekedett hiányra várhatóan nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak, 4 éves átmeneti időt adnak arra, hogy a költségvetési hiány fokozatosan csökkenjen. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedni tud

– hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Mi a túlzottdeficit-eljárás?

A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy amennyiben egy tagállam államadóssága túl magas vagy a költségvetés túlzottan deficites, akkor felszólítsa a tagállamot, hogy korrigálja a költségvetését. Az Európai Unióban azért ellenőrzik a tagállamok fiskális politikáját, mert ha egy tagállam csőd felé közeledik, az más tagállamokra is hatással lehet – erre jó példa a 2009-es görög válság. Ezt az Európai és Stabilitási és Növekedési Paktumban (SGP) fektették le, amelynek két ága van: egy megelőző, illetve egy helyreállító, korrekciós ág.

Az eljárás abban az esetben indítható meg,

ha egy ország éves hiánya átlépi a GDP 3 százalékos határát, vagy ennek veszélye fennáll;
vagy ha a GDP-arányos államadósság meghaladja a 60 százalékot három egymást követő évben, anélkül, hogy az alá csökkenne.

A koronavírus-járvány, majd az azt követő inflációs válság miatt az Európai Bizottság az elmúlt négy évben felfüggesztette a deficittel kapcsolatos előírásait, az ún. maastrichti kritériumokat, majd tavaly decemberben a tagállamok pénzügyminisztereiből álló Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) úgy döntött, hogy 2024-ben azokat visszavezeti, ugyanakkor a kritériumok számításánál lesznek csökkentő tételek – ilyen a zöld- és digitális átállás, a haderőfejlesztés vagy bizonyos szociális kiadások.

Amennyiben egy tagállam tartósan megszegi ezeket az előírásokat és eljárás alá kerül, akkor az éves GDP-jének 0,05 százalékával bírságolhatják, amíg újra nem teljesíti a feltételeket.

(Borítókép: Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker 2015. szeptember 3-án. Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA)