Megostromolták az Alkotmánybíróságot a napelemesek, több mint ezer panasz vár döntésre

Augusztus 30-án befejeződött az Alkotmánybíróság hathetes nyári ítélkezési szünete. Tavasszal jelentős változások történtek a Donáti utcában, hiszen az addigi elnököt, Sulyok Tamást államfőnek választották, így a testület március 5-étől megválasztott elnök nélkül, tizenöt helyett csak tizennégy taggal működött tovább. Aztán június 11-én az Országgyűlés Juhász Imrét választotta meg elnöknek, míg kollégái egy héttel később Varga Rékát elnökhelyettesnek. Juhász azonban csupán hét hónapig maradhat a grémium élén, mivel elnöki megbízatása is alkotmánybírói hivatali idejének lejártáig, azaz 2025. április 3-ig tart. Jövő februárban pedig a korelnöknek, Salamon Lászlónak is lejár a 12 éves mandátuma.

Ami az alkotmánybírák előtt álló ügyeket illeti, a hivatal ügyforgalmi statisztikája szerint június végén 337 folyamatban lévő, előadó alkotmánybíróra szignált ügyet tartottak számon, köztük 312 alkotmányjogi panaszt, 11-11 bírói kezdeményezést és utólagos normakontrolt, valamint három egyéb indítványt.

Nézzük, milyen jelentős ügyek várnak döntésre.

Szaldós helyett bruttó elszámolás

Valósággal megostromolták az Alkotmánybíróságot azok a napelemesek, akik ezeregyszáz alkotmányjogi panaszban a háztartási napelemek szaldóelszámolását megváltoztató jogszabályi rendelkezéseket sérelmezik.

Mint ismeretes, a korábbi szaldóelszámolásból bruttó elszámolásba kerültek január 1-jétől azok a felhasználási helyek, ahol a háztartási napelemek üzembe helyezése vagy bővítése óta 2023 végéig már eltelt tíz év. Az új szabályozás alapján a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldóelszámolásban, utána viszont átkerülnek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásba.

Mivel az alkotmányjogi panaszok lényegében szó szerint megegyeznek egymással, a több mint ezer indítvány nem jelenik meg az ügyforgalmi adatokban. Az ügyben a testület az úgynevezett vezető döntési eljárás szabályai szerint jár el, ami azt jelenti, hogy a panaszokról várhatóan egy-egy határozatban döntenek az alkotmánybírák.

A két vezető ügy a következő:

1. A március 4-én érkezett, IV/525/2024. számú alkotmányjogi panasz. Az indítványozó esetében a napelemek engedélyezése óta a 10 éves időtartam már letelt, így a szaldóelszámolásra az alkotmányjogi panasz benyújtásakor sem jogosult.
2. A március 4-én érkezett, IV/531/2024. számú alkotmányjogi panasz. Az indítványozó esetében a napelemek engedélyezése óta a 10 éves időtartam még nem telt le, így a szaldóelszámolásra az alkotmányjogi panasz benyújtásakor még jogosult.

Az Alkotmánybíróság a honlapján naprakész tájékoztatást ad a vezető ügyhöz kapcsolódó, határidőn belül benyújtott ismétlő indítványokról.

Három életfogytiglanos panasza

Júniusban három olyan alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt indítványozó a Kúria döntésének megsemmisítését kéri, mert a feltételes szabadságra bocsátása 30 évben való meghatározása a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkébe ütközik.

A Karsai Dániel Ügyvédi Iroda által képviselt panaszosok indítványukban hivatkoznak a kötelező kegyelmi eljárásra vonatkozó szabályoknak a T. P. és A. T. kontra Magyarország ügyben korábban megállapított, és azóta változatlan fennállása miatti egyezménysérelemre, amikor is az EJEB megállapította Magyarország állami felelősségét abban, hogy embertelen büntetéssel sújtotta az indítványozót.

Varga Zs. András és a Bírák Etikai Kódexe

Varga Zs. András, a Kúria elnöke még 2022. május 25-én utólagos normakontroll keretében megtámadta a Bírák Etikai Kódexét, amelyet az Országos Bírói Tanács (OBT) a 2022. március 2-én megtartott ülésén fogadott el.

Emellett a bírákra vonatkozó, esetlegesen fegyelmi eljárás alapját képező magatartási szabályok megalkotása és elfogadása nem illeszkedik az OBT ilyen jellegű feladatai közé.

Kifejtette álláspontját amicus curiae (a bíróság barátja) beadványában négy civil szervezet (az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) is. Véleményük szerint a Kúria elnöke által felhozott érvek megalapozatlanok, ezért azt javasolják az Alkotmánybíróságnak, hogy ne fogadja el azokat.

Büntetendő a falfirka elhelyezése

Tavaly júliusban utólagos normakontrollt kért ötvenegy országgyűlési képviselő a Kúria jogegységi határozata ellen, amely a falfirkák büntetőjogi megítélése tárgyában született. A jogegységi eljárás, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész előzetes döntéshozatali indítványa alapján folytattak le, végül arra a konklúzióra jutott, hogy a falfirka elhelyezése büntetendő magatartás, mert sérti az idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek védelmét.

A parlamenti képviselők szerint a Kúria a jogegységi határozattal valójában a büntetőjogi felelősséget kiterjesztő normát alkotott, amely az Alaptörvény IX. cikkével is ellentétes, ugyanis a véleménynyilvánításhoz való jog kapcsán megvalósuló falfirkaelhelyezéseket is egyedi mérlegelés nélkül a dologrongálás fogalma alá vonja.

Három éve támadták meg a klímatörvényt

Ötven ellenzéki képviselő utólagos normakontroll keretében a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény Alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte még 2021. szeptember 14-én.

Az indítványozók szerint a rendkívül rövid, deklaratív törvényben normatív tartalmat kizárólag a klímacélt meghatározó 3. §-a tartalmaz, amely azonban önmagában alkalmatlan arra, hogy az egészséges környezethez való jog jövőbeli érvényesülését és a jövő nemzedékek életfeltételeit biztosítsa. Az indítvány három éve került előadó alkotmánybíróhoz, de egyelőre nincs döntés.

(Borítókép: Mérnökök napelemet szerelnek Németországban 2005-ben. Fotó: Ralph Orlowski / Getty Images)