Takács Péter: Az egészségügy jobb, mint amilyennek gondolnánk, Magyar Péter bolsi tempót diktál

A Mandinernek adott interjújában Takács Péter kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány idején sok kritika érte az egészségügyi rendszert, ám szerinte a régióban Magyarország a legjobban teljesített.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a járvány alatt is jól működött az egészségügyi rendszer, amely rugalmasan alkalmazkodott a vírus által nem érintett betegségek kezeléséhez. Budapest területén háromszázezer négyzetméternyi kórházat újítottak fel mintegy százmilliárd forintból, és a légtechnikai problémákat is fokozatosan kezelik. Példaként említette, hogy 40 milliárd forintot költöttek klímaberendezések cseréjére.

A koronavírus-járvány időszakában is mindenki hányta az epét, az élen Szabó Tímeával meg az álmentős Korózs Lajossal, ám egyértelműen kiderült, valójában mennyire szervezettek vagyunk

– mondta, majd hozzáfűzte: szívesebben dolgozik együtt az OECD-vel, mint az Európai Unióval – az előbbit még komoly szakmai szervezetnek is nevezte.

Két kérdés

Takács Péter felidézte, hogy egy vizsgálaton két kérdést tettek fel mindenütt.  

• „Ön szerint az ön országában a betegek hány százaléka nem kapja meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” – erre a magyarok átlagban 22 százalékot mondtak.
• Másodszor: „Önnel vagy a hozzátartozójával az elmúlt öt évben előfordult-e, hogy nem kapta meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” Erre a megkérdezettek csupán 1,6 százaléka válaszolt igennel.

„Ekkora szakadék az érzet és a tapasztalat között egyetlen másik országban sem volt. Ezért mondom, hogy sokkal jobb teljesítményt nyújtunk, mint amit a közvélekedés feltételez” – fogalmazott az államtitkár. 

Takács Péter rámutatott, hogy az Eurostat adatai szerint az egészségügyre fordított GDP-arányos költség Magyarországon 7,4 százalék, ami elmarad az uniós átlagtól, de ezt az arányszámot a közalapítványi és egyházi kórházak működési költségeivel együtt 9 százalék körüli értékre becsüli. Pozitívnak találja a központosított beszerzéseket, amelyek évente 8 milliárd forint megtakarítást jelentenek.

A Magyar Orvosi Kamara által jelzett 1000 milliárd forintos hiánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy ebben már benne van az orvosi és szakdolgozói béremelések fedezetéül szolgáló 540 milliárd forint. A két év alatt a kumulált egészségügyi infláció 56 százalékos volt, ami szerinte indokolja a kórházi térítési díjak felülvizsgálatát.

Takács Péter hangsúlyozta, hogy a forráshiány a rendszerben évek óta jelen van, de a kormány és a fenntartók mindig rendezik a problémákat év végén. Szerinte a forráshiány kezelésére több pénz önmagában nem elegendő; a hatékonyság növelése is szükséges.

A bezárt osztályokkal és szülészetekkel kapcsolatos kritikákra reagálva Takács Péter rámutatott, hogy a rendszert 10,5 millió emberre és évi 140–150 ezer születésre tervezték, de a születésszám jelentősen csökkent. A legbonyolultabb beavatkozásokat célszerű a nagyobb intézményekben végezni. A várólistás műtétek számáról szólva elmondta, hogy évente 225 ezer műtétet végeznek el, ehhez mérten kell értékelni a várakozók számát. A szuperkórház terveit jelenleg nem tartja gazdasági realitásnak.

Az államtitkár kritizálta Magyar Pétert is, aki az augusztusi kórházlátogatása során hőmérőt vitt magával a kórtermek hőmérsékletének ellenőrzésére. Az államtitkár „nonszensznek” és „bolsi tempósnak” nevezte ezt a tevékenységet, és azt állította, hogy Magyar Péter próbálja elterelni a figyelmet saját magánéleti botrányairól.