Milyen jogszabályok készülnek a kormány boszorkánykonyhájában?

A kormány második félévi jogalkotási munkaterve 25 törvényjavaslatot, 65 kormányrendeletet és 45 miniszteri rendeletet tartalmaz. A 135 készülő jogszabályból néhány fontosabb törvényjavaslatot és kormányrendelet-tervezetet emeltünk ki.

Közlekedés átszállás nélkül

Várhatóan októberben nyújtják be a személyszállítási szolgáltatások igénybevételének alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amellyel módosítják a 2012. évi XLI törvényt. Lázár János építési és közlekedési miniszter még augusztus közepén bejelentette, hogy egy ötpontos akcióterv keretében a közlekedést állampolgári alapjoggá nyilvánítanák, ami garantálná, hogy

Konkrétan: a lakóhely és a járásközpont között naponta háromszor, a lakóhely és a megyeközpont között pedig napi kétszer.

Kritikus szervezetek ellenálló képessége

Szintén októberre ígérik a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény benyújtását. A Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt szabályozás elsődleges célja uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése. 2023. január 16-án lépett hatályba ugyanis az az uniós irányelv, amelyet a tagállamoknak legkésőbb 2024. október 17-ig kell átültetniük a nemzeti jogukba. Az irányelv alapján hazánknak – kockázatértékelést követően – azonosítania kell azokat a kritikus szervezeteket, amelyek a társadalmi, a gazdasági, a közegészségügyi, a közbiztonsági vagy a környezeti funkciók fenntartásához elengedhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. A szabályozás a következő ágazatokra terjed ki:

• energia, beleértve a villamosenergia-, távfűtés-, olaj-, gáz- és hidrogénszolgáltatókat;
• légi, vasúti, vízi és közúti közlekedés, ideértve a tömegközlekedést;
• banki tevékenységek, amelyek a digitális működési rugalmasságról szóló jogszabály hatálya alá is tartoznak;
• pénzügyi piaci infrastruktúrák, ideértve a kereskedési helyszíneket is, melyek szintén a digitális működési rugalmasságról szóló jogszabály hatálya alá is tartoznak;
• egészségügy, ideértve az egészségügyi szolgáltatókat, a gyógyszeralapanyagok és orvostechnikai eszközök gyártóit, valamint az új gyógyszerkészítmények kutatását és fejlesztését;
• ivóvíz-szolgáltatók és -elosztók;
• szennyvíz-ártalmatlanítás és -kezelés;
• digitális infrastruktúra, ideértve az elektronikus hírközlő szolgáltatásokat és adatközpontokat;
• központi kormányzati szintű közigazgatási szervek (a nemzetbiztonsági, közbiztonsági, védelmi és bűnüldözési szervek kivételével);
• űrjármű-üzemeltetés kapcsán földi infrastruktúra üzemeltetését végző szervezetek;
• kizárólag logisztikai és nagykereskedelmi forgalmazással, nagyipari termeléssel és feldolgozással foglalkozó élelmiszeripari vállalkozások.

A jogalkotási munkaterv szerint a törvényjavaslat a jogharmonizáció mellett a közbiztonság és a rendvédelmi szervek működésének javítását célzó olyan jogszabályi módosításokat is tartalmaz majd, amelyek a polgárok biztonságának további erősítéséhez járulnak hozzá.

Jogi személyek nyilvántartása

Tuzson Bence igazságügyi miniszter októberben két olyan új törvényjavaslat beterjesztését tervezi, amely a jogi személyek nyilvántartását érinti.

Az első jogszabály a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény elvi alapjaira épül. A kormány

Ez a nagy terjedelmű szabályozás a cég- és civil nyilvántartásban szereplő jogalanyok egységes nyilvántartásának és nyilvántartási eljárásának törvényi rendelkezéseit állapítaná meg.

A másik törvényjavaslat a jogi személyekkel kapcsolatos egyes, a bírósági nemperes jogkörben maradó törvényességi felügyelet, valamint egyes további nemperes eljárások (így különösen a végelszámolás) és peres eljárások (köztük a kizárási per) részletszabályait tartalmazná.

Kiberbiztonság és digitális szolgáltatás

Októberben tervezi benyújtani Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslatot.

Ez a szabályozás – hasonlóan a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényhez – uniós jogharmonizációt szolgál. Az érintett uniós irányelv alapján minden tagállamnak nemzeti kiberbiztonsági stratégiát kell elfogadnia, amely létrehoz vagy kijelöl kiberbiztonságért felelős hatóságokat, illetve CSIRT-eket (Computer Security Incident Response Team, számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok).

Ugyancsak Rogán Antal felügyeli a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot, amely a 2023-as törvény 2025. június 1-jén hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódik. E szerint jövő nyártól digitális szolgáltatás nyújtására kötelezik azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek havonta átlagosan legalább ötvenezer számlát bocsátanak ki. Ide tartoznak:

• a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók,
• a távhőszolgáltatók,
• a földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgázszolgáltatást nyújtók,
• a víziközmű-szolgáltatók,
• a szennyvízszolgáltatók,
• a kéményseprőipari szolgáltatók,
• az egyetemes postai szolgáltatók,
• a villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-szolgáltatást nyújtók.

Tanulmányi szabadság alanyi jogon

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter terjeszti be ősszel a Munka törvénykönyvének módosítását célzó javaslatot, amely a tanulmányi szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket pontosítja. A törvénymódosítást a Munkástanácsok Országos Szövetsége kezdeményezte, mert a jelenlegi szabályozás nem ad alanyi jogon járó lehetőséget a tanulmányi szabadságra.

A Munkástanácsok eredeti javaslata így szól:

• Járjon négyévente legalább 15 – vagy évente 2–3 – nap tanulmányi szabadság, vagy munkaidő-kedvezmény alanyi jogon a munkavállalónak, amennyiben igazolhatóan részt vesz valamilyen képzésben, amely fejleszti a kompetenciáit.

• A tanulmányi szabadság igénybevételéről a munkavállaló dönthessen, beleértve, hogy évente veszi igénybe, vagy négy év alatt összegyűjti a 15 napot. Vagyis a nem kivett tanulmányi szabadság akkor se vesszen el, ha az adott évben a foglalkoztatott nem vesz részt semmilyen képzésben.

• Kiemelten fontos, hogy a Munka törvénykönyve tartalmazza az élethosszon át tartó tanulás pénzbeli támogatását is.

Novemberben jön a nyugdíjrendelet

A jogalkotási munkaterv szerint decemberig kormányrendeletben szabályozzák többek között:

• a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást,
• az egyes műemléki szakterületekkel kapcsolatos szakértői nyilvántartásba vételt,
• a reklámok közzétételének településkép-védelmi rendelkezéseit,
• a műemlékvédelmi előírások megsértőivel szemben kiszabható műemlékvédelmi bírságot,
• a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárást, valamint
• a nyugellátások és más ellátások 2025. január havi emelését (várhatóan novemberben).

(Borítókép: Kormányülés a Karmelita kolostorban 2024. július 7-én. Fotó: Orbán Viktor / Facebook)