Húsz éve nem volt ilyen magas a pszichiátriai gondozott gyermekek száma

Kiemelkedően sok gyermek került mentális problémák miatt pszichiátriai gondozásba 2023-ban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 7357 új fiatalt vettek nyilvántartásba, amivel összesen 19 618-ra nőtt a közellátásban gondozott gyermekek száma Magyarországon.

Hogy kontextusba helyezzük: húsz éve nem látott növekedésnek vagyunk tanúi, utoljára ugyanis 2004-ben volt ennyi mentális betegséggel küzdő fiatalkorú az országban. Akkor egy év alatt 7211 új beteget regisztráltak, és 17 936-an álltak kezelés alatt.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-szolgálatát közel 30 ezer megértésre vágyó gyermek és fiatal kereste meg tavaly. A megkeresésekből 6 ezer szólt különböző félelmekről, szorongásokról, 4 ezer hívás során számoltak be a fiatalok általános lehangoltságról és depresszióra utaló jelekről, 3 ezer esetben pedig a magány érzése miatt hívták fel a lelkisegély-vonalat. Több mint 2 ezer megkeresésben viszont az öngyilkossági gondolat, közel 1500 esetben pedig önsértés miatt kértek segítséget a fiatalok.

Azt tapasztaljuk, hogy évről évre több gyerek és család marad a pszichés problémákkal megfelelő ellátás nélkül. Sokszor szembesülünk a beszélgetésekben az öngyilkosság több rizikófaktorával is, de ezekre hatékony választ találni egyre nagyobb kihívás, mert a gyerekek védelmét szolgáló rendszerek súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek

– fogalmazott Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.

A közegészségügyben és a magánellátásban dolgozó pszichológusok is megnövekedett esetszámról számolnak be. A helyzeten a pandémia sem segített, ami után nemcsak a – sokszor pszichoszomatikus tünetekkel járó – szorongásos zavarokban mutatkozott kiugrás, hanem az evészavar, hangulatzavar, depresszió, illetve szuicidium is gyakori diagnózis lett.

Az állandó krízisek korát éljük

Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint ennek egyik oka az, hogy az úgynevezett permakrízis (állandó válság) időszakában élünk, és olyan válságokat élünk át, amelyek megszilárdítják a bizonytalanság és a félelem érzését.

„Az elmúlt három-négy évben olyan helyzetekkel kerültünk szembe – gyerekek és felnőttek egyaránt –, amelyekkel korábban sosem. Egyik krízisből a másikba mentünk: a pandémia után szinte azonnal jött a háború. Ez arra kényszerített, hogy állandó készültségben legyünk” – fogalmazott a pszichológus, hozzátéve, hogy mindez leginkább a gyermekek pszichéjét terhelte meg, ők ugyanis még nem feltétlen rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek képesek felvenni a harcot az új stressztorokkal.

A válságok kibillentették a fiatalokat a megszokott hétköznapi rutinjukból, azokból a biztonságos keretekből, amelyek állandóságot jelentettek számukra, és ha hosszú ideig szélsőséges stresszforrásokkal kerülünk szembe, az szorongáshoz, depresszióhoz és más mentális zavarokhoz vezethet

– magyarázta Makai Gábor, kihangsúlyozva, hogy az állandó készenléti állapot és bizonytalanság nemcsak megterheli a gyerekeket, hanem a személyiségfejlődésükre, az énképükre és az önértékelésükre is hatással van.

Hónapokon át rejtve maradhat a baj

A permakrízis a pszichológus szerint lassan fejti ki hatását, ezért akár hónapokig, évekig is eltarthat, míg valaki bekerül az ellátási rendszerbe, és megfelelő segítséget kap. Ez magyarázhatja azt is, hogy jóval a Covid-19 után nőtt drasztikusan a pszichiátriai gondozott gyermekek száma az országban.

Nagyon fontos, hogy a szülők megértsék, bizonyos helyzetekben nem elég, hogy szeretik a gyereküket, és ha úgy látják, hogy megváltozott a viselkedésük, visszahúzódnak, izolálódnak, többet játszanak, többet telefonoznak, nem alszanak vagy többet alszanak, akkor figyeljenek fel rá, és ismerjék meg, mi zajlik benne

– mondta Makai Gábor, majd aláhúzta: a katasztrofizálás, az iskolától való félelem, az önértékelési gondok, a túlzott evés vagy nemevés és a korábban nem jellemző perfekcionizmus is jelezhet mentális problémát, ezért mindenképp érdemes komolyan venni, ha ezek közül tapasztalja valamelyiket egy szülő a gyermekén.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-szolgáltatása 24 év alatti fiatalok és gyerekekért aggódó felnőttek számára éjjel-nappal, ingyenes és anonim módon elérhető a 116 111 telefonszámon vagy a kek-vonal.hu oldalon.

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található: http://vansegitseg.im.gov.hu

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon.

(Borítókép:  Maskot / Getty Images)