A rettegett guillotine-t többek között kivégzőosztag és nitrogéngáz váltotta fel

1792. április 25-én, egy Nicolas-Jacques Pellentier nevű férfi lefejezéséhez használták először Párizsban a guillotine-t. A nyaktiló feltalálása Joseph-Ignace Guillotin nevéhez fűződik. Az 1738-ban született francia orvos, aki egyébként személyesen ellenezte a halálbüntetést, azzal érvelt, hogy a villámgyors szerkezettel a művelet sokkal humánusabb, mint a karddal vagy bárddal gyakran elhibázott lefejezés. A kivégzőeszköz eredetileg két függőleges oszlopból állt, amelyek egy élesre fent, súlyos bárdot rögzítettek. A kivégzéskor az elítéltet egy deszkára fektették és megkötötték, fejét pedig egy kis bevágásba helyezték úgy, hogy a leeső bárd biztosan kettévágja a nyakát.

Guillotin eredeti szándéka ellenére találmánya a terror rettegett szimbólumává vált. 1793–1794-ben mintegy 17 ezer embert végeztek ki guillotine-nal, köztük XVI. Lajos királyt és Marie Antoinette királynét.

Mitterand múzeumba küldte a nyaktilót

Aztán egészen 1977. szeptember 10-ig alkalmazták a nyaktilót, ráadásul a kivégzéseket 1939 februárjáig nyilvánosan hajtották végre Franciaországban.

Dandjoubit halálra ítélték, és a marseille-i Baumetes-börtönben úgy döntöttek, a kivégzést az akkoriban gyakoribb főbe lövés helyett inkább guillotine-nal hajtják végre.

Négy évvel később, Francois Mitterand elnöksége idején, hosszú és olykor indulatos politikai viták után törölték el a franciák a halálbüntetést, és ezzel együtt a guillotine is múzeumba került.

Magyarország megelőzte Nagy-Britanniát is

Ami napjainkat illeti, az Amnesty International adatai szerint 2023-ban a világ 16 országában 1153 dokumentált kivégzést hajtottak végre. A jogvédő szervezet szerint a legtöbb kivégzés Kínában történt, csakhogy a halálbüntetés alkalmazásának valódi mértéke ismeretlen, hiszen ezeket az adatokat az ázsiai országban államtitokként kezelik. Ugyanez a helyzet Észak-Koreában és Vietnámban is.

A legtöbb ismert kivégzés tavaly Iránban (legalább 853), Szaúd-Arábiában (172), Szomáliában (legalább 38) és az Egyesült Államokban (24) volt. Iránban 24, Szaúd-Arábiában hat nőt végeztek ki. Iránban legalább hét nyilvános kivégzést is rendeztek.

Oroszországban 1999 óta moratórium van a kiszabott halálbüntetések végrehajtására. Belarusz az egyetlen európai ország, ahol manapság is engedélyezve van a kivégzés, sőt tavaly kiterjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is. Idén júliusban pedig egy harmincéves német ápolót, Rico Kriegert ítéltek golyó által halálra kémkedés, terrorizmus, szélsőséges csoport létrehozása és lőfegyverrel való visszaélés miatt. Azt is tudni kell, hogy Belaruszban a halálbüntetést kivégzőosztag hajtja végre.

Magyarországon 1990. október 24-én törölte el a halálbüntetést az Alkotmánybíróság. Ezzel hazánk időrendben harminchatodikként mondott le a legsúlyosabb büntetésről, megelőzve Olaszországot (1994), Spanyolországot (1995), Belgiumot (1996) és Nagy-Britanniát (1998) is.

Méreginjekció helyett nitrogéngáz

Jelenleg az Egyesült Államok 21 államában engedélyezett a halálbüntetés, 23 államban pedig már betiltották. Hat államban hivatalosan engedélyezett ez a büntetés, de a helyi kormányzó rendelete alapján nem hajtják végre a halálos ítéleteket.

Az Amnesty International szerint az USA-ban a kivégzések száma a 2022-ben regisztrált 18-ról tavaly 24-re emelkedett. Florida 2023-ban először hajtott végre kivégzéseket, a szövetségi hatóságok pedig 2019 óta először hoztak ismét halálos ítéletet.

Idén januárban hajtották végre az első kivégzést nitrogéngázzal az Egyesült Államokban, az Alabama állambeli atmore-i börtönben. Az ügy előzménye, hogy az 58 éves Kenneth Eugene Smith elítéltet 2022-ben már megpróbálták kivégezni, de nem találtak vénát, ahova be lehetett volna kötni a méreginjekciót, ezért a kivégzés meghiúsult. Smith az utolsó szó jogán közölte:

Ma este Alabama államban az emberiség egy lépést tesz visszafelé.

Amúgy Smithre bérgyilkosság miatt szabtak ki halálbüntetést, miután társával 36 éve, 1988-ban ezer dollárért megölte egy lelkész feleségét. A gyilkosságra a férj adott megbízást annak érdekében, hogy hozzájusson neje életbiztosításához.

(Borítókép: AlexLMX / Getty Images)