- Belföld
- navracsics tibor
- magyar önkormányzatok szövetsége
- közigazgatási és területfejlesztési minisztérium
Navracsics Tibor teljesen megváltoztatná a jelenlegi önkormányzati rendszert
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
„Ez nekem egy nagy tanulság volt, hogy mennyire lehet a jegyzőkkel bizalmasan beszélni, ezért ezentúl ragaszkodni fogok, hogy jegyzőkkel csak sajtónyilvános rendezvény keretében találkozom, mert akkor akik a vádlóim most, azok a tanúim lehetnek” – mondta Navracsics Tibor a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) ünnepi konferenciáján, amit az önkormányzatok napja alkalmából rendeztek meg.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter mindezzel arra a sajtóhírre reagált Az önkormányzatok hozzájárulása az EU versenyképességéhez címmel megrendezett konferencián, miszerint a kormányzat beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe azzal, hogy a jegyző munkáltatója nem a képviselő-testület, hanem a kormányhivatal lenne. Elmondása szerint azonban „szó sem volt ilyenről, valaki kavarja a háttérben a kártyákat” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter elmondta azt is, hogy afelé szeretnék eltolni az egész önkormányzati rendszer működését, hogy a polgármesterek ne csak a településhatárig lássanak, különösen a nagyobb települések polgármesterei, hogy teremtődjön meg egyrészt az a térségi felelősség, másrészt pedig az a térségi együttműködés, aminek révén az önkormányzatok is versenyképesebbé tudnak válni együtt. Navracsics szerint ezzel az ország is versenyképesebbé tud válni.
Hiszen ha az önkormányzatok versenyképesek, akkor versenyképes az ország is, és ezáltal, hogy a régió bizottsága felé lökjem a labdát, az egész Európai Unió is versenyképesebbé válik, mert ha egy ország versenyképesebb lesz, akkor az Európai Unió is versenyképesebb lesz
– fogalmazott.
Ehhez viszont arra van szükség szerinte, hogy az önkormányzatokról ne csak úgy beszéljünk, mint intézményfenntartókról, közigazgatási egységről vagy mint egy intézményrendszerről, hanem úgy is, mint a térben működő cselekvőkről, partnerekről, akiknek különböző lehetőségeik vannak, különböző adottságaik vannak.
Meg kell teremteni a partnerséget
Az elmúlt 32 év alapvető folyamata az, hogy van egy keletről északnyugatra történő áramlása a népességnek, ami elég jól látszik, és aminek következtében – mondjuk – Győr, Sopron, illetve a Balaton keleti medencéje és Székesfehérvár környéke pozitív népességi egyenleggel rendelkezik, azaz többen költöztek be oda, mint ahányan elköltöztek onnan. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor van egy másik folyamat is, ami már afelé visz minket, hogy az önkormányzati világban is meg kell teremteni a partnerséget, és lehetőséget kell adni arra, hogy az önkormányzatok együttműködhessenek. Elmondása szerint ez az úgynevezett szuburbanizációs folyamat, amikor a nagyvárosokból kitelepülnek az emberek a környező falvakba, és aztán onnan visszajárnak a városokba.
Ennek egyik sajátos következménye az önkormányzatokra nézve, hogy az ingázás aránya iszonyatosan megnőtt Magyarországon belül, ennek minden egyes környezeti terhelésével, infrastrukturális terhelésével.
Az önkormányzatok, azok a települések, ahova kitelepültek az emberek, azoknak az infrastruktúrája nincsen felkészülve arra, hogy fogadja ezt a kitelepülő népességet, a budapesti agglomerációban ez már egészen kritikus méreteket ér el, hiszen láthatjuk, ivóvízproblémák, oktatásiintézmény-problémák, közlekedési problémák torlódnak egymásra, és bizony megjelenik ez a Balaton térségében is, ahova szintén kiköltöztek
– hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ingázások révén a családi élet és a szolgáltatások iránti igények is átalakulóban vannak, adott esetben előfordul, hogy nagyon sokan települnek ki egy településre, de az iskola mégis kénytelen bezárni, mert a szülők ugyanúgy viszik vissza a gyereküket a munkahelyükre. „Tehát van egy hektikus mozgás az egészben, amire figyelnünk kell, de ami mindenképpen arra ösztönöz bennünket, hogy nézzük meg, hogy az önkormányzatok hogyan tudnak együttműködni” – tette hozzá.
Párthovatartozás nélkül jóban kell lennünk egymással
„Egy nagyváros és a körülötte lévő települések hogyan tudnak közös fejlődésekben gondolkodni, hogyan tudják a polgármesterek összehangolni a fejlesztési céljaikat, az üzemeltetési igényeiket, ami aláhúzza az intézményi megoldások mellett a személyi komponens jelentőségét is?” – kérdezte Navracsics Tibor.
A polgármestereknek jóban kell lenniük egymással. Nincs mese, nekünk, akik az önkormányzati szférával foglalkozunk, beleértve a minisztert is, jóban kell lenni a polgármesterekkel, párthovatartozásra való tekintet nélkül, és a polgármestereknek is jóban kell lenniük egymással, akik egy térséghez tartoznak, párthovatartozásra való tekintet nélkül, mert […] a közjót kell szolgálniuk
– válaszolta meg a kérdést.
A tárcavezető úgy gondolja, hogy ha fejlesztéspolitikáról beszélünk, akkor a tisztán településalapú fejlesztéspolitika elérte a határait, és nem fogunk tudni továbblépni, ha az egymással rokon térségben működő önkormányzatok nem tudják közösen megfogalmazni a fejlesztési céljaikat, és nem tudjuk ennek a finanszírozási módszerét megoldani. „Ehhez persze az is kell, hogy a települések ne egymással versengjenek, hanem összefogjanak” – tette hozzá.