Mosdóban és udvaron bujkálnak, így cselezik ki a telefonleadást a diákok az iskolában

Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt, szeptember 1-jén lépett hatályba a kormány rendelete, amely szerint használatában korlátozott tárgynak minősülnek az iskolákban a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre, valamint az internetelérésre alkalmas okoseszközök. Nem Magyarország az első, amely ilyen lépésre szánta el magát: tilos okostelefont használni az iskolában Norvégiában, Finnországban, Svédországban és Hollandiában, Luxemburgban pedig hamarosan parlamenti vitát tartanak róla.

Azt, hogy miként néz ki a gyakorlatban a rendelet alkalmazása, az Index elsőként a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium tanévnyitóján nézhette meg. Hogy pontosabb képet kapjunk, néhány állami intézmény szülői értesítőjét is átolvastuk, amiből kiderült, hogy sokan azt kérik, védőtokban, esetleg zokniban, névvel ellátva adják le a diákok az eszközöket, de akadt olyan iskola is, ahol jobbnak látták, ha nem visznek magukkal telefont a gyerekek. Ezt azzal indokolták, hogy sem a tanárok, sem az intézmények nem tudnak felelősséget vállalni a gyakran több százezer forint értékű tárgyakért.

Most ismét lehetőségünk nyílt betekinteni a Szent Angélába, ahol arról érdeklődtünk, milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt egy hónapban, és hogy milyen változásokat, nehézségeket érzékeltek a rendelet bevezetése óta. Mivel lapunk annak ellenére, hogy több állami intézményt is keresett, nem kapott belépést, az ottani helyzetről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője beszélt az Indexnek.

Így áll most az iskolai telefonhasználat

Sorban állás nélkül, érkezési rendben pakolták be a telefonjukat reggel fél nyolckor a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium növendékei a kijelölt helyre. Az általános iskolások műanyag dobozokba, védőtokban vagy zokniban, névvel ellátva adták le az eszközöket, míg a gimnazistáknak speciális, kulccsal zárható, hordozható dobozba kell elhelyezni azokat. 

A kisebbekét a titkárságon, a hordozható dobozokat a portán őrizzük, ahonnan bármikor felvehetik a szaktanárok, ha használni szeretnék a tanórán. Kiosztják, majd óra végén begyűjtik és visszahelyezik az őrzési helyre

– magyarázta lapunknak Berthóty Kálmán, hogyan működik az iskola saját gyakorlata. „Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek telefonozás helyett a szünetben csocsózással vagy pingponggal ütik el az időt. Idén nyáron ezért beszereztünk egy kültéri csocsóasztalt, és szeretnénk még egyet, amelyhez egy leleményes szülő gyűjtést is szervezett” – tette hozzá a hittantanár. Az édesapa, kihasználva a palackvisszaváltó rendszer által adott lehetőséget, QR-kódos kártyát készített, amelyet szétosztott a szülők között. A családok ezen keresztül az iskolának adományozhatják a visszaváltott palackok árát.

Szalai Gáborral, az intézmény igazgatójával valamivel nyolc óra előtt, a folyosón találkoztunk. Tőle elsőként arról érdeklődtünk, milyen változásokat okozott a rendelet az iskola életében, megnehezíti-e a tanárok dolgát, hogy magukkal kell hordani a telefonokat, ha használni szeretnék az órán?

Nyilván megnehezíti, de mivel arra számítottunk, hogy főleg a gimnáziumban lesz probléma (a felső tagozaton a tanárok nem gyakran veszik igénybe a telefonokat), ezért nekik hordozható dobozokat rendeltünk. Ha a tanár használni szeretné az órán, csak megfogja a fogantyút, és magával viszi a terembe

– válaszolta, majd kiemelte, ilyenkor jelentős érték van náluk, ezért sokan attól tartanak, hogy szállítás közben megsérülnek a mobilok. De az is gondot jelent, ha bontott csoportokban, más termekben, de egy időben szeretnék használni a telefonokat.„A dobozokat nem lehet kettészedni, szóval fennakadást okoz például egy bontott csoportos idegennyelv-órán” – mesélte Szalai Gábor.

Azzal kapcsolatban, hogy viselik a gyerekek a változást, az igazgató kifejtette, a gyerekek leleményesek és rugalmasak, lefoglalják magukat. „Különböző kártyajátékokat hoznak be, csocsóznak, pingpongoznak és az udvaron játszanak a szünetek alatt.”

Néha kijátsszák a rendszert 

Természetesen nem mindig megy minden flottul, és vannak, akik megpróbálják kijátszani a rendszert. Szalai Gábor elmondása szerint volt, aki két telefont hozott és csak az egyiket adta le, egy másik diák pedig eltitkolta, hogy magával hozta a mobilját és így nem is adta le.

Ezek a gyerekek nagyon gyorsan lebuknak és kiderül a turpisság. Volt, hogy a tanár megosztott valamit velük online, azért, hogy majd nézzék meg otthon, és meglepve tapasztalta, hogy valaki már vissza is igazolta, hogy megkapta és látta. Így önmagát buktatta le

– magyarázta az igazgató nevetve, majd kihangsúlyozta, nem az a céljuk, hogy legyőzzék egymást, hanem az, hogy együttműködjenek és közösen tartsák be a mindenkire vonatkozó szabályokat. 

Van, ahol reklámszatyorba gyűjtik a telefonokat

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője hasonló tapasztalatokról számolt be az állami iskolákkal kapcsolatban. Mint mondta, vannak gyerekek, akik két telefont visznek magukkal, de csak az egyik (jellemzően az ósdibb) kerül a gyűjtődobozba. „A másikat mosdóba bújva vagy az udvaron, egy nehezebben szemmel tartható helyen használják.”

„Nem nőttek nagyobbra az épületek, nem lettek maguktól megőrzésre alkalmas helyek és nem születtek hirtelen olyan emberek, akik ezt az egészet intézik” – mondta az ügyvivő, majd hozzátette, ezért amíg a feltételek nem teremtődnek meg, több helyen tankerületi engedéllyel egyelőre a diákok táskájában tárolják a telefonokat. 

– magyarázta Nagy Erzsébet. A tanár állítólag azért nem adja át másnak, mert azt mondták neki, az ő feladata vigyázni az értékekre, de mint az ügyvivő kihangsúlyozta, a pedagógusoknak nincs megőrzési és kártérítési felelősségük, így nem is lehet rájuk oktrojálni ezt. A PDSZ kitart a rendelet ötödik paragrafusa mellett és továbbra is azt tanácsolja az iskoláknak, hogy éljenek vele. „A rendelet világosan leírja, hogy a pedagógus akár egész évre engedélyezheti a telefonhasználatot, ezért arra biztatunk mindenkit, hogy éljenek ezzel.”

(Borítókép: Egy diák leadja a telefonját a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnáziumban 2024. szeptember 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)