Jövőre indulhat az új Nemzeti Galéria építése a Városligetben, Budapest főtájépítésze szerint a terv gonosz
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy jövőre a Magyar Zene Háza mögötti zöldfelületi fejlesztésekkel és az új Nemzeti Galéria építésével folytatódik a Liget Budapest Projekt – írja a 24.hu.
A Városliget Zrt. vezetője szerint idén a KRESZ Park és a BalloonFly környezetének területe újult meg. A századfordulón nagy népszerűségnek örvendő városligeti léghajózás 2021 elején tért vissza a Ligetbe. Az átalakulás átrajzolta az 1813 és 1816 közt a világ első közparkjaként megszületett Városliget egyik utolsóként megmaradt eredeti elemét, a Mimóza-dombot.
Gyorgyevics Benedek beszámolója szerint a Városliget legújabb fejlesztéseként több mint 3000 négyzetméteren újult meg a ballon környékének zöldfelülete, elkészült az új úthálózat, új utcabútorokat helyeztek ki, 1500 különböző cserjét és növényt ültettek el, és félezer évelővel színesedett a környék. Elmondása szerint a Nemzeti Galéria megépítésével „zárókő kerül a liget kulturális fejlesztéseire is”.
Az új budapesti intézmény a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját fogadja be. A fejlesztésnek azonban nem mindenki örül. Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a Facebookon szólalt fel a projekt elindítása ellen.
Hülyeségre mindig van pénz, akkor is, ha másra nincs. A projekt 10 éves fennállása alatt 270 000 felújított négyzetméter zöldfelületet tudnak felmutatni, vagyis 27 hektárt. A Városliget 81 hektár. Azaz eddig az egyharmadát tették rendbe a parknak. Nem kéne bele több épület, rég meg kellett volna szabadulni az egy évtizedes kordonoktól. Pláne nem kell egy parkba egy ekkora monstrum
– fejtette ki véleményét a főtájépítész.
„Több zöld kell bele, mert ez egy közpark. Amit elvettek a fővárostól, hogy beépíthessék. Gonosz terv ez, mikor minden meglévő zöldfelület a városban kincs, amit nem tudunk, csak évtizedek alatt reprodukálni. Pláne kincs, ha ez a zöld a világ harmadik legrégebbi, több mint 200 éves közparkja. Semmit sem tanultak az eddigiekből” – zárta gondolatait Bardóczi Sándor.
Az új Nemzeti Galéria a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján épülhet fel a Liget Budapest Projekt keretében, az egykori Petőfi Csarnok helyén. Az új múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. A nyertes terv szerint a japán építészek egy környezetbe illeszkedő, interaktív és emberközeli, ugyanakkor 21. századi, korszerű épületet álmodtak a Városligetbe.