Negyedmillió lőfegyver van a magyaroknál, a rendőrség listázza is őket

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerint a fegyvertartás fogalmába tartozik a lőfegyver birtoklása, viselése és tárolása is. Maga a fegyverviselés pedig a fegyvernek az ember ruházatán vagy testén rejtett vagy nyílt módon való elhelyezését jelenti.

Ugyanakkor a fegyvertörvény hatálya nem terjed ki

• a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

• a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek,

• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

• a rendvédelmi szervek,

• a fegyveres biztonsági őrség,

• az Országgyűlési Őrség,

• a rendészeti, illetve katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény

által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre.

Milyen célra engedélyezhető?

A fegyvertörvény alapján engedély szükséges az „A” és „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, lőfegyverdarab, lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer, lőszerelem, valamint hangtompító tartásához, továbbá többek közt a gáz- és riasztófegyver viseléséhez. Ez utóbbi megfogalmazás azt takarja, hogy a gáz- és riasztófegyverek viselése engedélyköteles, míg a lőfegyverek esetén már a birtoklásukhoz, tárolásukhoz is engedély szükséges.

A lőfegyver tartására vonatkozó engedélyt a kérelmező lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi.

– tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatától.

Fegyvertartási engedély csak meghatározott célra adható. A törvény alapján az alábbi célokra:

• önvédelem,

• munkavégzés,

• filmgyártás,

• színházi és hagyományőrző használat,

• céllövészet,

• oktatás,

• sportlövészet,

• személy- és vagyonvédelem,

• vadászat.

Több mint kétszázezer vadászfegyver

Ami a lőfegyverek számát illeti, az ORFK lőfegyvertartási célonként rendelkezik adatokkal, mégpedig természetes személyek, illetve szervezetek által tartott lőfegyverek szerinti bontásban.

A hivatalos statisztika szerint a természetes személyek összesen 250 809 lőfegyvert tartanak maguknál az alábbi tartási célokra:

• önvédelemre – 3696,

• munkavégzésre – 5917,

• céllövészetre – 6892,

• sportlövészetre – 20 297,

• vadászatra – 214 007.

A szervezetek által tartott lőfegyverek száma (összesen 15 826 darab):

• munkavégzésre – 173,

• filmgyártásra – 2,

• színházi és hagyományőrző használatra – 3047,

• céllövészetre – 5,

• sportlövészetre – 9235,

• oktatásra – 1719,

• személy- és vagyonvédelemre – 1645.
  

  Tavaszi Emlékhadjárat Isaszegnél 2015. április 6-án

  Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Önvédelmi fegyver csak lőgyakorlattal

Mint az előbbiekből kiderül, önvédelmi célra csaknem négyezer lőfegyvert tartanak nyilván. Arra a kérdésre, hány bíró és ügyész rendelkezik önvédelmi fegyverrel, az ORFK közölte: a fegyvertörvény, valamint a fegyverrendelet az önvédelmi célú lőfegyvertartás engedélyezését foglalkozástól függetlenül azon személyek számára teszi lehetővé, akik esetében teljesülnek mindazok a feltételek, amelyeket ezek a jogszabályok előírnak. A törvény egyértelműen rögzíti a nyilvántartandó adatokat, amelyek nem tartalmazzák az engedéllyel rendelkezők által betöltött munkakört, ezért ilyen adatokkal nem rendelkeznek.

Nem mellesleg az önvédelmi célú lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy

és a lőtérnapló alapján kiállított igazolást nyolc napon belül a lakóhelye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak leadni.

Gáz- és riasztófegyverek

A gáz- és riasztófegyver-viselési engedéllyel rendelkezők számáról sajnos nincsenek adatok. A viselési engedélyek száma ugyanis nem azonos az engedéllyel rendelkezők számával, mivel egy engedélyesnek akár több gáz- és riasztófegyver viselésére is lehet engedélye.

És mi a helyzet a nyílpuskával?

Először is: a számszeríj (nyílpuska) nem fegyver. Noha emberélet kioltására alkalmas, jogilag mégsem lőfegyvernek vagy fegyvernek minősül, hanem sporteszköznek.

Ennek megfelelően a számszeríj megszerzéséhez és tartásához nem kell engedély, ahogy az európai országok döntő többségében sem. Van azonban néhány korlátozó és biztonsági szabály, amelyeket viszont maga a fegyverrendelet tartalmaz.

E szerint „a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú légfegyver, számszeríj, szigonypuska közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is –, közforgalmú közlekedési eszközön csak zárt tárolóeszközben birtokolható (szállítható)”. Ugyanez a jogszabály azt is kimondja, hogy

Előbbiekből következően számszeríjjal tilos vadászni.

(Borítókép: Jordi Mora Igual / Getty Images / iStockphoto)