Megtámadták a kormány zöldadóját az Alkotmánybíróságon

Tavaly júliusban a kormány két új fizetési kötelezettséget írt elő a szén-dioxid-kibocsátásban érintett cégeknek. A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) kormányrendelettel ugyanis bevezették

• a szén-dioxid kvóta adót, valamint
• a tranzakciós díjat.

Az első kötelezettség tárgya az üzemeltető tonnában számított szén-dioxid-kibocsátása, az adó mértéke pedig szén-dioxid-tonnánként számítva 40 euró, amelyet forintban kell meghatározni. A szén-dioxid kvóta adót évente kell megállapítani, az adóbevallási határidő az adóévet követő év május 31. Az adózót negyedévente adóelőleg-bevallási és fizetési kötelezettség terheli, ennek teljesítésének határideje a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napja. Ekkor kell a naptári negyedévre vonatkozó kibocsátási adatokat is megküldeni, az adóelőleg összege pedig az adóalap tárgynegyedévre számított összege.

A másik fizetési kötelezettség a tranzakciós díj, amelyet az üzemeltetőnek a térítésmentesen kapott karbonkvóták átruházása esetén kell megfizetnie a klímavédelemért felelős hatóságnak. A tranzakciós díj mértéke az átruházott karbonkvóta értékének 10 százaléka, a tranzakciós díj fizetési kötelezettséggel járó ügyletet a teljesülését követő 10 napon belül be kell jelenteni az illetékes hatóságnak.

Túlterjeszkedett a kormány?

Az egyik érintett iparági szereplő, amely adatainak nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá, januárban megtámadta a kormányrendeletet. Alkotmányjogi panaszában több szempontból is Alaptörvény-ellenesnek tartja a jogszabályt. Az indítványozó álláspontja szerint

1. a kormányrendelet megalkotására a kormány nem rendelkezett felhatalmazással, de legalábbis túlterjeszkedett a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80–81. §-án, megsértve ezzel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, valamint az I. cikk (3) bekezdését,
2. sérti az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglalt arányos közteherviseléshez való jogát, valamint
3. a XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való alapjogát is.

A sérelmezett szabályozás alapján az indítványozónak az adót először a 2023. évi kibocsátása után kellett megfizetnie. A tranzakciós díjat pedig a kormányrendelet hatálybalépése óta minden térítésmentes kibocsátási egység után kell fizetnie.

Az energiaügyi tárca álláspontja

Az indítványról idén márciusban kifejtette álláspontját az Energiaügyi Minisztérium. Ebben hangsúlyozták:

A kormány az utóbbi időszakban adóemelésekre, illetve új különadók kivetésére volt kénytelen támaszkodni, részben a koronavírus-világjárvány, részben a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus nemzetgazdaságra káros hatásainak megfékezése, illetve a költségvetés kiigazítása érdekében.

A tárca szerint az indítvány tévesen hivatkozik a felhatalmazás hiányára, mert az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A minisztérium úgy látja, hogy a kifogásolt – hangsúlyosan csak átmeneti időszakra kiszabott – közteher az elvonás mértékét tekintve nem lépi át a tulajdonvédelem kvázi elkobzási jellegűnek minősíthető és alkotmányjogilag kifogásolható küszöbértékét, így az nem ütközik egyetlen, az Alaptörvényben lefektetett alapjogi rendelkezésbe sem.

Egyetlen napirendi pont

Az alkotmányjogi panaszt júniusban a 3. öttagú tanács (Patyi András tanácsvezető, Hörcherné Marosi Ildikó, Lomnici Zoltán, Salamon László és Szabó Marcel) tárgyalta, majd az ügy a nyári ítélkezési szünet után az Alkotmánybíróság teljes ülése elé került. A testület jövő heti ülésén pedig már egyetlen napirendi pontként szerepel a zöldadót támadó indítvány.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)