Az Alkotmánybíróságon folytatódik a Fővárosi Önkormányzat és az Államkincstár pere

„A jövő év komoly kihívás elé állítja a Fővárosi Önkormányzatot. Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege az idei képlet alapján a jelenlegi 75,5 milliárdról 90 milliárdra emelkedik, de a pontos összeg a kormány által várhatóan novemberben benyújtott jövő évi költségvetési törvényből derülhet ki. Ez tehát egyből 15 milliárddal nagyobb rést üt a főváros büdzséjén, miközben a bevételek növekedésére érdemben nem számíthat a városvezetés” – nyilatkozta a napokban a Népszavának Kiss Ambrus korábbi főpolgármester-helyettes, aki új szerepben, már a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként felel a fővárosi pénzügyekért.

„Nem a rászoruló településeket segítik ki”

Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást a központi költségvetési törvény állapítja meg, amely szerint azon települési önkormányzatoknak kell hozzájárulást fizetniük, amelyeknél az egy lakosra jutó úgynevezett adóerő-képesség magasabb 22 000 forintnál.

Az idén még a tavalyinál is több településtől – 848 önkormányzattól – szednek be hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számít a költségvetés.

Régóta nyilvánvaló, hogy a szolidaritási hozzájárulást a kormány a saját kiadásainak csökkentésére használja, nem szolidaritási célra. A befizetésekkel a tehetősebb önkormányzatok nem a rászoruló településeket segítik ki, hanem az államot

– jelentette ki áprilisban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) akkori elnöke. Mint mondta, azt nem tartja ördögtől való ötletnek, hogy a kormány bizonyos összeget elvonjon olyan településektől, amelyek nem saját tehetségüknél fogva, hanem a vakszerencse révén egy-egy nagyobb beruházásnak köszönhetően jutnak hatalmas adóbevételhez évente, mint például Paks vagy Tiszaújváros, miközben 20 kilométeres körön túl már forráshiánnyal küzdenek.

A törvényszéki bíró aggályai

Ezek után senkit sem lephet meg, hogy az önkormányzati szolidaritási adót megtámadták az Alkotmánybíróságon. A Fővárosi Törvényszék bírája indítványában – az előtte tavaly június óta folyamatban lévő, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti per felfüggesztése mellett – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.-rendelet 143. § (1) bekezdése Alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint a felfüggesztett perben való alkalmazásának kizárását kérte az alkotmánybíráktól.

Álláspontja szerint a támadott szabályozás sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantál tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert

Emellett a hozzájárulás mértéke a felperes önkormányzatra vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, elkobzó jellegű, és a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben foglalt szabályozás nemzetközi szerződésbe is ütközik.

Varga szerint minden alkotmányos

Varga Mihály pénzügyminiszter május 6-i amicus curiae (a bíróság barátja) beadványában reagált az ellenzéki képviselők indítványára. A tárcavezető hozzászólásában hangsúlyozta, hogy

Szerinte a szabályozás nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának rendelkezéseit. A szolidaritási hozzájárulás tételesen nem csökkenti az érintett önkormányzatok költségvetési támogatásait, csak a szolidaritási hozzájárulás teljesítése történik olyan módon, hogy a nettó finanszírozás keretében a támogatások terhére történik annak érvényesítése.

A pénzügyminiszter szerint a kérdéses szabályozási tárgykörben nem merül fel Alaptörvény-ellenesség, illetve a támadott rendelkezések nem ütköznek nemzetközi szerződésbe sem.

Karácsony szerint sérti a chartát

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere három hete ugyancsak amicus curiae beadványt nyújtott be a Donáti utcai bíróságnak, amelyben kifejtette, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának vonatkozásában nincs jelentősége a Pénzügyminisztérium által idézett azon körülménynek, hogy a szolidaritási hozzájárulás adónak minősül. A charta ugyanis nem a vagyoni források biztosításának, illetve azok elvonásának módját helyezi a középpontba, hanem azok hatását. Ezért szerinte nem az a kérdés, hogy adó módjára való elvonásról vagy támogatáscsökkentésről van-e szó, hanem az, hogy ezek következtében az önkormányzatok, konkrét esetben Budapest Önkormányzata képes-e arra, hogy a helyi közügyek intézése körében meghatározza a kiadási prioritásait, illetve hogy az általa ellátott feladatok (ideértve különösen a kötelező feladatokat) egyébként arányban állnak-e az általa kapott forrásokkal.

A főpolgármester szerint az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatából az következik, hogy az adó megállapítása, illetve a fizetési kötelezettség tárgyában hozott döntést

Az Alkotmánybíróság teljes ülése október 15-én tárgyalja a bírói indítványt.

(Borítókép: Varga Mihály és Karácsony Gergely. Fotó: Németh Kata, Kaszás Tamás / Index)