Továbbra sem történt ítélethirdetés a kirúgott kölcseys tanárok ügyében

Elhúzódott annak az öt tanárnak az ítélethirdetése, akiket a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, ezért 2022 októberében a tanárok munkaügyi kerestet nyújtottak be.

A 444.hu azt írja, az ítélet pénteken megszülethetett volna, de bíróváltás miatt a bíró végül úgy döntött, hogy november 8-ra halasztják a határozathirdetést. 

A lap kérdésére a Fővárosi Törvényszék úgy fogalmazott, hogy „az ügyben új bíró kijelölését a bírósági szervezet működésében rejlő egyéb ok indokolja”. Ugyanis: „Az eljáró bírót szakmai igazgatási feladatok ellátására kérték fel, a szolgálati jogviszonya a Fővárosi Törvényszéken megszűnt, így a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM-rendelet értelmében az ügy intézésére másik tanácsot jelöltek ki.” Az új bíró Boda Zoltán.

A pénteki tárgyaláson a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője nem jelent meg, csak a jogi képviselője, akitől a bíró megkérdezte, van-e esély a felek közötti egyezségre. A Magyar Helsinki Bizottság képviselői szerint viszont az egyezségtől az alperes zárkózott el, ők azt továbbra is fenntartják. A tankerület jogi képviselője szerint viszont nincs realitása az egyezségnek. 

Törley Katalin, Sallai Katalin, Palya Tamás, Ocskó Emese, Molnár Barbara, Parrag Györgyi, Dr. Tóth Balázs 2023. április 13-án

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Nem sikerült a szembesítés

A 444 azt írta, Boda Zoltán elmondása szerint az előző bíró szerette volna szembesíteni egymással Marosi Beatrixot, a tankerület vezetőjét és Fazekas Csabát, az iskola igazgatóját. De mivel már nem Marosi a tankerület vezetője, és így semmilyen jogi kategóriába nem tudták besorolni, ez nem történt meg. 

A bíró később tisztázó kérdéseket tett fel a helyettesítésekkel kapcsolatban a tanárok jogi képviselőjének, Tóth Balázsnak. Ugyanis mint kiderült, Sallai Katalin felírta magát a polgári engedetlenségben részt vevők listájára, de a mentoráltja megtartotta helyette az óráit. Emellett szóba került Ocskó Emese ügye is, aki papíron szintén részt vett a polgári engedetlenségben, de valójában elvégezte a feladatát, a KRÉTA-ba viszont azt írták be, hogy az igazgatóhelyettes helyettesítette. 

Törley Katalin lehetett a célpont?

Tóth Balázs utolsó felszólalásában kihangsúlyozta, hogy az ügynek peren túlmutató jelentősége van, ugyanis „ismert tény, hogy a közoktatás helyzetét a diákok és a tanárok is egyaránt tarthatatlannak ítélik meg”. Ezért, mint azt az Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje kiemelte, hogy most alapvető polgári szabadságjogokról van szó. Majd idézte Fazekas Csaba, az iskola igazgatójának szavait, aki szerint 

A nemzetközi jog alapján védett jogot gyakoroltak, ez pedig a magyar bíróságokat is köti – hangsúlyozta Tóth Balázs, aki szerint  az egyik kulcskérdés a perben az, hogy miért pont ezt az öt tanárt rúgták ki, „miért nem hatot vagy húszat”. Majd emlékeztetett, hogy erre a kérdésre maga Marosi Beatrix sem tudott korábban választ adni. 

Tóth Balázs szerint ez azért lehetett, mert az országos tiltakozások egyik ismert arcát, Törley Katalint akarták szankcionálni, „a többiek csak járulékos veszteség”. Ugyanakkor kitért a per utóéletére is, és elmondta, hogy Fazekas Csaba igazgatói pályázatát nem hosszabbították meg, a perben részt vevő tanárok pedig már nem tanárként dolgoznak.

Az alperes viszont arra kérte a bírót, hogy a felperes ezen kijelentését hagyja figyelmen kívül, mert szerinte a tankerület korábban megtudta indokolni, hogy miért pont ezt az öt tanár bocsátották el.  Ez egy munkaügyi jogvita, és ha bármelyik másik munkáltatónál így viselkednének a munkavállalók, az elbocsátással járna – fogalmazott a tankerület védője. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!