Méregdrága, mégis egyre több magyar szülő választ magániskolát a gyerekének

Jelentősen megnőtt a magánintézmények iránti kereslet Magyarországon, írta a BDO Corporate Finance nemrég megjelent tanulmányában. A tanácsadócég adatai szerint 2020 és 2023 között hazánkban 59 ezerről 64 ezerre emelkedett a magániskolákban tanuló diákok száma, és három év alatt – 2 százalékponttal – 23 százalékra nőtt az alapítványi vagy magánfenntartású középfokú intézmények aránya.

Sok magániskola már nem is tud megfelelni a növekvő keresletnek, ezért hosszú várólisták alakultak ki a legnépszerűbb helyeken. Amit tovább erősít a fizetős iskolák infrastrukturális fejlettsége, digitális felkészültsége, és a modern pedagógiai módszereik. 

A piac vizsgálatából az is kiderült, hogy a magyar iskolákat üzemeltető szervezetek éves átlagbevétele 767 millió forint, míg a nemzetközi intézményeké meghaladja az 1 milliárd forintot. A számok nem meglepőek, ha azt nézzük, hogy 

A szülőknek tehát mélyen a zsebükbe kell nyúlni, ha „elit iskolába” szeretnék járatni a gyerekeiket, de láthatóan ennek ellenére is növekszik a népszerűségük. Az Index oktatáskutatókat kérdezett arról, miért érheti meg egyre több családnak milliókat fizetni a magánoktatásért, valóban fejlettebbek-e a fizetős iskolák az állami intézményeknél, valamint arról is érdeklődtünk, hogy szülőként milyen prioritások, elvárások mentén érdemes intézményt választani.

Oktatáskutató: Menekítik a gyerekeket az állami intézményekből

„A 2010-es években jellemzően csökkent a magánintézmények aránya, ezért a BDO Corporate Finance felmérése abban újdonság, hogy az utóbbi időben megfordult a trend. Ennek rengeteg oka lehet, de van néhány, ami nagyon valószínű” – kezdte lapunknak Nahalka István oktatáskutató.

A szakember szerint az állami intézmények fő problémája elsősorban a pedagógushiány, és míg ott emberhiánnyal küzdenek, addig a magániskolákba szívesen jelentkeznek a tanárok.

Másrészt annak ellenére, hogy a magániskolák nagy része egyfajta szelektív iskolaként működik, és a felsőbb társadalmi réteg gyermekei járnak oda, az utóbbi időben egyre több a kivétel

– mondta, majd hozzátette: „ebből is jól látszik, hogy a családok – már akik megtehetik – próbálják menekíteni a gyerekeiket az állami iskolázásból, mert látják, milyen problémákkal küzd a rendszer, hogy a pedagógushiányon túl sem nagyon jó ma iskolába járni. A pedagógusok és a gyerekek is túlterheltek, ami várhatóan a jövőben is a magániskolák felé taszítja a jelentkezőket.”

Nem minden magániskolának sikerül talpon maradni

De lesznek-e olyan iskolák, amelyek kiszolgálják a növekvő igényeket? – tette fel a kérdést Nahalka István. Ugyanis, mint mondta, „nem olyan könnyű létrehozni egy alapítványi iskolát”.

„Nem biztos, hogy ha egy gazdasági szervezet által irányított iskola megalakul, akkor össze is tudja szedni azt a pénzt, ami a működéséhez szükséges. Ha akkreditált iskoláról van szó, akkor kap az államtól egy alapnormatívát, de nem gondolom, hogy abból megtudja valósítani azokat a célokat, amiket egy alapítványi iskola ilyenkor ki szokott tűzni, és amikkel odacsábítja a szülőket és a gyerekeket” – magyarázta a szakember. 

„Például nem tudja megvalósítani azt, hogy kisebbek legyenek az osztálylétszámok, vagy hogy a pedagógusoknak ne legyen olyan sok órájuk, mint az állami iskolákban. Ezek mind pénzbe kerülnek, és ha nincsenek pluszforrásaik, akkor csak nagyon nehezen tudnak fennmaradni” – fogalmazott Nahalaka István, aki szerint nagyon sok magániskola azért szűnik meg, mert nem sikerül kigazdálkodniuk a forrásaikat, és mivel nekik nincs ellátási kötelezettségük, csendesen bezárják a kapuikat. 

A 21. században fontos képességekre fókuszálnak

Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája (FSZI) alapítója szerint tíz-húsz évvel ezelőtt kezdett el erőteljesen kiszélesedni az oktatási szolgáltatások köre, ezért aki teheti és igénye van rá, az ma minden eddiginél nagyobb listából válogathat, ha úgy dönt, hogy állami helyett magánintézményt választ a gyerekének.

Az FSZI alapítójának tapasztalata az, hogy a szülők ilyenkor elsősorban azt veszik figyelembe, mennyire készíti fel az adott iskola a gyereket a jövő elvárásaira, mennyire fókuszál a 21. században fontos képességekre. „A magániskoláknak nagyobb terük van az önismeret, az önreflexió és a kooperativitás fejlesztésére, és a személyre szabott oktatásban is élen járnak. Valamint a kisebb osztálylétszám, többféle nyelv és fakultáció választási lehetősége is jobban adott egy fizetős iskolában” – tette hozzá.

A szakértő úgy véli, döntően befolyásolhatja a választást az is, ha egy szülő úgy gondolja, hogy a gyereke nem érzi jól magát az adott közösségben, nem elégedett az intézmény módszertanával, és ezért iskolát váltana.

De nem tennék olyan különbséget, melyik jó vagy rossz, mert rengeteg olyan állami intézmény van, amelyik fantasztikus pedagógusokkal, nagyon jó módszertannal dolgozik, és odafigyel a játékos tanulásra, a projektmunkákra és a kooperatív oktatásra

– emelte ki a kamasztréner. Arra a kérdésre, mit tanácsolna azoknak a szülőknek, akik már eldöntötték, hogy magániskolát választanak, úgy fogalmazott, mindenképp szerezzenek saját tapasztalatot az intézményről.

„A csillogó honlapok világában minden nagyon vonzó lehet, de legyen egy személyes szakmai és emberi kémia a tanári karral, az osztályfőnökkel és az iskola szellemiségével. Azt ajánlom, olvassák el a pedagógiai programot, nézzék meg, hogy az adott iskola milyen képességek fejlesztésére fókuszál, nézzék meg a közösségi programokat, és vegyék számba a család prioritásait, de legfőképp a gyerek személyiségének megfelelő intézményt válasszanak, mert mindenki csak akkor tud teljesíteni, ha pszichológiai biztonságban van” – emelte ki végezetül. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)