Hová lehet fordulni, ha a szolgáltató korlátozza vagy törli a közösségi profilt?

Az online platformok indoklás nélküli vagy tisztázatlan döntéseivel szembeni felhasználói fellépés elősegítésére, a szolgáltatók felhasználókat érintő egységes szabályok közé szorítása érdekében alkották meg a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendeletet (DSA), amely 2022 novemberében lépett hatályba.

A DSA célja ugyanis egy olyan jogi keretrendszer megteremtése, amely biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetet hív életre az online felhasználók biztonságának, az alapvető jogok védelmének és az innovációnak a garantálása mellett

– magyarázza Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője.

E célok érdekében a DSA a közvetítő szolgáltatókra számos rendelkezést vezetett be. Közvetítő szolgáltatónak minősülnek az online platformok, így a közösségi média, a tartalommegosztó – ideértve a videómegosztó – oldalak, a webáruházak, az online utazási és szállásplatformok is. Vagyis az olyan felületek, ahol a felhasználók különböző tartalmakat tehetnek közzé.

Indoklási kötelezettség

Az EU-rendelet arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy a felhasználó által közzétett tartalom láthatóságának korlátozása, annak eltávolítása, az ahhoz való hozzáférés megszüntetése, hátrasorolása, az adott felhasználói fiók (profil) felfüggesztése, megszüntetése tárgyában hozott döntéseiket indokolják.

Az online platformon közzétett, a látogató által jogellenesnek vélt tartalommal összefüggésben is érkezhet bejelentés a szolgáltatóhoz, aki a bejelentés nyomán született döntését – például az adott tartalom törlésére irányuló kérelem elutasítását – szintén köteles indokolni.

Vagyis a szolgáltatóknak egyértelmű és konkrét magyarázatot kell adniuk arra nézve, hogy ezen intézkedéseik meghozatalára mi vezetett, az adott tartalmat miért tekintik összeegyeztethetetlennek a szolgáltatási feltételeikkel, avagy azt miért tekintik jogellenesnek, illetve ha a bejelentés a másik oldalról érkezik, akkor azt miért tekintik jogszerű tartalomnak

– állítja Hegedűs Eszter.

A szolgáltatók kötelesek hatékony belső panaszkezelési rendszert kialakítani. Amennyiben a szolgáltató döntésével kapcsolatos vitás kérdések a belső panaszkezelési rendszer segítségével való rendezése sikertelen, a felhasználónak lehetősége van peren kívüli vitarendezés kezdeményezésére.

Milyen döntéseket hozhat az OPVT?

Ilyen peren kívüli vitarendezésre felhatalmazott, szakmailag független testület Magyarországon az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amely 2024. augusztus 29-én kezdte meg működését. A tanácsnak kilenc neves jogász a tagja.

A Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője kiemeli, hogy az OPVT eljárását abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a kérelmező az érintett szolgáltatóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, illetve a kérelmező a szolgáltató belső panaszkezelési rendszerét igénybe vette.

A OPVT az eljárása során egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, akkor azt jóváhagyja, ellenkező esetben vagy egyezség hiányában az eljárást folytatja.

Ha a felek között nem jön létre megállapodás, akkor a felek által előterjesztett tények, adatok és bizonyítékok vizsgálata alapján – szükség esetén szakértők bevonásával – háromféleképpen dönthet:

1. megalapozatlanság esetén elutasítja a kérelmet,
2. ha a kérelem megalapozott, és az érintett online platformot üzemeltető szolgáltató előzetesen alávetette magát az OPVT döntésének, akkor kötelezést tartalmazó döntést hoz,
3. ha a kérelem megalapozott, de az érintett online platformot üzemeltető szolgáltató előzetesen nem vetette alá magát az OPVT döntésének, akkor ajánlást tesz.

Vagyis az OPVT kötelező döntést csak abban az esetben hoz, ha a kérelem megalapozott, és az érintett szolgáltató az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig a testület döntését magára nézve kötelezőként ismeri el. Ellenkező esetben a tanács ajánlást tesz.

Motivációt jelent a nyilvánosság

Hegedűs Eszter arra is felhívja a figyelmet, hogy az OPVT eljárása nem minősül hatósági eljárásnak, továbbá döntése, illetve ajánlása

Emellett a tanácsnak jogszabály adta lehetősége, hogy azon jogviták tartalmát és eredményét nyilvánosságra hozza, amelyekben a szolgáltató az ajánlásában, illetve döntésében foglaltakat nem tartotta be. A szakértő szerint mindez talán kellő motivációt jelent majd a szolgáltatóknak, hogy magatartásukat a testület döntéseihez és ezáltal a vonatkozó jogszabályokhoz igazítsák.

(Borítókép:  monkeybusinessimages  / Getty Images )