Alkotmányos az államosított pesti közterek átadása a belvárosi önkormányzatnak

Mint azt megírtuk, a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény alapján ellentételezés nélkül állami tulajdonba vették a Fővárosi Önkormányzattól 2022. augusztus 1-jétől a budapesti Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tereket, amelyeket az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV Zrt.) keresztül az V. kerületi önkormányzat ingyenes vagyonkezelésébe adta.

Három tér, négy helyrajzi számon

A négy helyrajzi számon nyilvántartott három belvárosi tér a következő:

• Podmaniczky Frigyes tér: az Arany János utcai metrómegálló fölötti tér a Bajcsy-Zsilinszky út mentén.
• Vörösmarty tér: a Váci utca végállomása a Deák Ferenc utca és a Vigadó utca között, a város egyik leghíresebb tere, a karácsonyi vásár hagyományos helyszíne, egyúttal a kisföldalatti végállomása.
• Széchenyi István tér: a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része (itt található a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, valamint a Belügyminisztérium is).

A javaslat célja három budapesti közteret, a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret (és a csatlakozó József Attila utcát) érintően a jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatát terhelő üzemeltetési, kezelési, fenntartási és fejlesztési, valamint ellenőrzési közfeladatok és hatáskörök átadása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata részére

– olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

Karácsony szerint „törvényesített rablás”

Karácsony Gergely főpolgármester „törvényesített rablásnak” nevezte a döntést, és egyúttal jelezte, hogy „Budapest nem hagyja annyiban”. Így is történt. Miután az ingatlanügyi hatóság a MNV Zrt. kérelmére, a törvény rendelkezései alapján a Magyar Államot, illetve az MNV Zrt.-t bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat ellen Budapest Főváros Önkormányzata keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken.

A bírói kezdeményezés szerint a sérelmezett rendelkezések sértik

1. az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből fakadó kellő felkészülési idő követelményét,
2. a XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tulajdonhoz való jogot,
3. a 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, önkormányzati tulajdon tekintetében gyakorolható, tulajdonost megillető jogok hatáskört, 
4. valamint utóbbi kettőhöz kapcsolódóan pedig az Alaptörvény 38. cikk (1) és (3) bekezdéseit, amelyek a nemzeti vagyon védelmét fogalmazzák meg.

Úgy látják, hogy önmagában a közfeladat átcsoportosítása, illetve a továbbiakban annak el nem látása nem kompenzálja a felperest a kieső, eddig más közfeladatai ellátását is szolgáló bevételek miatt. Ebből kifolyólag a tulajdonjog-elvonás nem felel meg az Alaptörvényben rögzített értékarányosság követelményének.

Mindent egybevetve: az ügyben eljáró bírók a támadott törvény 248-249. §-ai Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazhatóságuk kizárását kérték az Alkotmánybíróságtól.

Közérdekű tulajdoni korlátozás

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa (Varga Réka tanácsvezető, Horváth Attila, Juhász Imre előadó alkotmánybíró, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán) pénteken közzétett határozatában elutasította a bírói kezdeményezést.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a vizsgált ügyben a jogalkotó biztosított felkészülési időt, amely nem volt annyira kirívóan rövid, hogy nyilvánvalóan kizárta, illetve rendkívüli módon megnehezítette volna a jogszabály címzettjei, így a felperes számára a jogszabályból eredő kötelezettségei teljesítését.

Az alkotmánybírák szerint a vizsgált esetben nem az Alaptörvény 38. cikk (3) bekezdésében foglalt (visszteher melletti) átruházásról van szó, amely esetén alaptörvényi követelmény az értékarányosság teljesülése, hanem közfeladatokhoz kötött, ingyenes (visszteher nélküli) nyilvántartási értéken történő tulajdonba adásról. Ebből következően nem értelmezhető az értékarányosság alaptörvényi követelményének érvényesítése.

Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalma alapján megállapította, hogy az indítványozó nem igazolta azt, hogy ténylegesen mi az a felperes oldalán jelentkező vagyoni hátrány, amit a jogalkotónak megfelelően kompenzálni kellett volna

– olvasható a határozat indoklásában, amelyben a testület úgy ítélte meg, hogy a törvényalkotó megfelelően igazolta a tulajdoni korlátozás közérdekűségét, az aktuálisan fennálló és igazolt közérdekre történő törvényalkotói hivatkozás nem volt nyilvánvalóan alaptalan.

(Borítókép: A Vörösmarty tér a belvárosban 2021. november 6-án. Fotó: Róka László / MTI)