Duplájára is emelkedhetne, de tizenkét éve nem hat az infláció a szabálysértési értékhatárra

Napjaink egyik népszerű filmjében, a Rebel Ridge című thrillerben a főhősnő, egy Summer McBride nevű bírósági dolgozó (AnnaSophia Robb alakításában) elmesélte, hogy válásakor zálogba adta apósa fűnyíróját. A géphez tartozott egy lombfúvófej is, amit rajtahagyott, amikor lenyúlta a garázsból. A lombfúvófej tornászta fel a lopást kicsiből jelentős értékűvé. „Bűnöző lettem egy fűnyíróalkatrész miatt” – összegezte történetét a nő.

Szabálysértés vagy bűncselekmény?

Magyarországon a szabálysértési értékhatár 50 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a cselekménnyel (például lopással) okozott kár vagy vagyoni hátrány nem éri el az ötvenezer forintot, a felelősségre vonás szabálysértési eljárás keretében történik. Ha viszont ezt az értéket az okozott kár (vagyoni hátrány/jogtalan előny) átlépi, már bűncselekményről beszélünk.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek a bűncselekménynél kisebb mértékben károsítják vagy veszélyeztetik a társadalmi, gazdasági vagy közrendet. Egy tulajdon elleni szabálysértés esetében (ezek közé tartozik a lopás, a sikkasztás, a csalás és a rongálás is) az okozott kár (vagyoni hátrány/jogtalan előny) 50 ezer forintnál kisebb.

Dekriminalizációs hatás

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának 2015-ös összefoglaló véleménye szerint az 1978-as Büntető törvénykönyv hatálybalépése dekriminalizációs hatást eredményezett, ugyanis a Btk. kihirdetésekor a vagyon elleni bűncselekmények értékhatára ötszázról ezer forintra emelkedett. Ugyanez történt a 2012-es szabálysértési törvény hatálybalépésekor is, amikor a szabálysértési értékhatár húszezerről ötvenezer forintra emelése azzal a hatással járt, hogy

A törvényjavaslathoz fűzött indokolás ki is emelte, hogy a szabálysértési értékhatár emelésével negyedével csökkenthető a vagyon elleni bűncselekmények száma. Ez az értékhatár viszont 2012 óta változatlan.

Ha a Magyar Államkincstár táblázatából indulunk ki, amely az idei nyugdíj megállapításakor a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámokat tartalmazza, akkor a 2012. évi ötvenezer forint (2,721-es szorzót használva) ma már 136 050 forintot ér.

Tehát az inflációt figyelembe véve ma már százezer forint fölött kellene lennie a szabálysértési értékhatárnak.

Emelkedtek a bírságok összeghatárai

Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójából kiderül, hogy a vagyon elleni bűncselekmények közül a lopások száma 4,9 százalékkal, a csalásoké 17,7 százalékkal növekedett.

A KSH adatai szerint tavaly hazánkban 178 172 bűncselekményt regisztráltak, és ezek közül 49 127 volt a lopások és 19 704 a csalások száma. Vagyis ez a két deliktum teszi ki az összes regisztrált bűncselekmény csaknem 40 százalékát.

Ha a szabálysértési értékhatárok nem is, de a bírságok összeghatárai 2023. szeptember 1-jétől emelkedtek: a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezerről hatezerötszázra, a legmagasabbé százötvenezerről kettőszázezerre, míg a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében háromszázezerről négyszázezer forintra nőttek.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)