Az, hogy ki beszélt jobban, Orbán Viktor vagy Magyar Péter, majd 2026-ban fog kiderülni

Az Index és az ATV közös podcastjének legújabb műsorát Rónai Egon azzal nyitotta, hogy rákérdezett; a politikai piacon új Magyar Péternek vagy a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak volt-e fontosabb, hogy megszólaljon az 1956-os megemlékezés napján?

Mráz szerint, mindkettőjüknek fontos volt, csak más szempontból. Magyar Péter az új kihívó, Orbán Viktor pedig reagált a kihívásra. Nagy tömeg előtt beszélhettek, és számíthattak rá, hogy a politikai elemzők beszélni fognak majd az elhangzottakról, ez egy politikai csatározásban ideális. Szentpéteri is úgy látja, hogy mind a miniszerelnök, mind Magyar jól használták ki a lehetőséget, hogy nagy tömeg előtt beszéljenek.

A mai Brüsszel párhuzamban áll az 1956-os Moszkvával?

A miniszterelnök a beszédében újra párhuzamot vont a múltbeli Moszkva és a jelenlegi Brüsszel közé, ezzel utalva az ország kiszolgáltatottságára. Mráz Ágoston Sámuel szerint a Fidesz politikájának középpontjában régóta a szuverenitás védelme áll. A beszéd új eleme talán a „brüsszeli bábkormány” megfogalmazás volt, de ez is csak arra utal, hogy a kormány nem engedi külső erőknek az ország ügyeihez való hozzáférést, és elítéli azokat, akik erre nyitottak lennének. Az elemző ezt követően Magyar Péter egy beszédrészletére tért ki.

Mikor Magyar Péter azt mondja, hogy a „Ruszkik, haza!” üzenet már a múlté, akkor félreérti, hogy ez az üzenet már akkor is egy szuverenitáspárti üzenete volt az akkori, ’89-es Orbán Viktornak, nem pedig egy oroszellenes üzenete

– mondta az elemző, majd arra te célzást, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt esetlegesen lehetne az Európai Unió bábkormánya.

Szentpéteri szerint a szuverenitás fogalma nagyon jól használható szó, mert az emberekben pozitív rezgéseket indít el, így egy politikai beszédben jól lehet alkalmazni. Nem véletlen tehát, hogy a miniszterelnök élt vele. Az elemző szerint míg Magyar próbált nagyon konkrét dolgokról beszélni, addig Orbán inkább az érzelmekre igyekezett hatni a beszédével, ennek pedig hosszú távú haszna van.

Ezt követően mindkét elemző arra jutott, hogy Magyar Péter tevékenységét és politikai attitűdjét csak akkor lehet érdemben megítélni, ha a parlamentbe jut, és a cselekvései alapján lehet majd vizsgálni.

Lehet-e a Tisza Párt Brüsszel bábkormánya?

A beszélgetés egy pontján Mráz felvetette, hogy Magyarék pártját láthatóan támogatja az Európai Néppárt, és ebből következik, hogy Brüsszel bábkormányként tekintene Magyarékra, ha hatalomra kerülnének. Ezzel szemben Szentpéteri felhozta, hogy a korábbi években a Néppárt a Fideszt és Orbán Viktort segítette. Mráz közbevetette, hogy 2010-ben nem a Néppárt segítsége miatt nyert választást a Fidesz, hanem mert az állampolgárok elégedetlenek voltak.

Szentpéteri erre vonatkozóan feltette a kérdést, hogy most nem hasonló-e a helyzet. Tehát nem az Európai Unió támogatása miatt nő a Tisza Párt népszerűsége, hanem mert az emberek változást akarnak. Mráz szerint más a helyzet, mert a felmérések alapján a Fidesz népszerű a polgárok körében.

Ezt követően Szentpéteri tovább elemezte a miniszterelnök beszédét, kitéve arra, hogy jó megfogalmazás volt Orbántól, hogy nem beszélt konkrétan Magyar Péterről, és úgy utalt rá, mint „olyan aláíró fajta”, mert mindenki a saját szája íze szerint értelmezheti azt. Továbbá a szuverenitás” vagy a „bábkormány” kifejezések sem a történelmi aspektusba helyezés miatt hangoztak el, hanem azért, mert érzelmileg hatnak, és ezt jól tudja hasznosítani Orbán.

Szentpéteri ezt követően arra is kitért, hogy nem volt szép a „kiskutyás” hasonlat a miniszterelnök részéről, szerinte Magyar Péternek az Európai Parlamentben tanúsított testbeszéde nem támasztja alá ezt az állítást, a politikus nem viszonyult Manfred Weberhez alárendeltként. Miközben Orbán korábban nem viselkedett úgy Vlagyimir Putyin társaságában a pekingi orosz nagykövetségen, mint egy szuverén állam vezetője, legalábbis az elemzők nem ezt látták. Mráz szerint ez egy komolytalan felvetés, majd itt több olyan korábbi intézkedést hozott példának, melyek igazolják, hogy a kormány nem rendelte alá magát Oroszországnak, többek között a Mol 20 százalékának visszavásárlását.

A beszélgetés során szóba került még:

• Magyar Péter azt ígérte beszédében, hogy „igazságot fognak szolgáltatni”, ha ők nyernék a választást.
• Magyar Péter népszerű embereket akar a pártájába, nem szakpolitikusokat.
• A felmérések alapján egyre népszerűbb a Tisza Párt, egyes elemzők szerint már meg is előzte a Fideszt.
• A Nézőpont Intézet mérései azt mutatják, hogy a Fidesz nyár óta tartja a 46 százalékot, míg a Tisza párt 35 százalékon áll.
• Magyar Péter azt állítja, hogy a Nézőpont Intézet méréseit befolyásolják, nem pontosak, illetve hogy Mráz Ágoston Sámuel pénzügyi visszaélésekkel szerezte vagyonát.
• Fontos lenne, hogy az elemzők ne a megrendelő érdekeit vegyék figyelembe egy felmérés kapcsán, hanem a tényeket.
• Ki volt a nyertese a tegnapi napnak, Orbán vagy Magyar?

A teljes beszélgetésben több más téma is szóba került még, az adás itt hallgatható vissza: