„Sátánisták ünnepe” – a halloween miatt akadt ki egy szigetszentmiklósi óvoda

A halloween veszélyeire hívta fel a szülők figyelmét csütörtökön a Szigetszentmiklósi Hajnalcsillag Református Óvoda – számolt be róla a hvg.

Az intézmény arról írt közösségi oldalán, hogy sokan tudatlanságból ünnepelnek október 31-én. Véleményük szerint a hívők szent kötelessége, hogy kizárják az ördög minden munkáját a településről. 

Nem kell nekünk a halált, az ördögöt ünnepelnünk! Nem kell a gyerekeket csontváznak, boszorkánynak öltöztessük! Nem kell átvegyünk semmilyen idegen néptől pogány ünnepeket, szokásokat! Fontos tudni: a halloween a sátánisták ünnepe!

– emelték ki a bejegyzésben.

Hozzátették, hogy az okkult, pogány eredetű rendezvény ellen „mindenkinek fel kell szólalnia, akinek elege van a sok sötétségből, az ördög pusztító munkájából”. A szigetszentmiklósi óvoda szerint komoly következményei lehetnek a halloween ünneplésének: „felelősségre lesz vonva mindenki, végső soron az élő Isten előtt számot kell adni mindenért”. 

A bejegyzéshez egy fotót is csatoltak, amelyben hangsúlyozták, hogy október 31-én a reformáció napját is meg lehet ünnepelni. A Szigetszentmiklósi Hajnalcsillag Református Óvoda írása nem aratott felhőtlen sikert, így a bejegyzést azóta eltávolították. 

       

             

     

Honnan ered a halloween? 

Ahogy az Index korábban megírta, október 31-én tartják a halloweent, amit főként az angolszász országokban ünnepelnek, de valójában az ősi kelta hagyományokból alakult ki. A halloween nevében mindenszentek ünnepét őrzi, de tartalmában pogány. Ez a hagyomány idővel az amerikai kontinensen is meghonosodott, mára pedig globális ünneppé vált. Az emberek – többnyire – ijesztő jelmezekbe öltöznek, lakásaikat faragott lámpásokkal díszítik, halloween témájú partikat rendeznek. A gyerekek pedig meglátogatják a szomszédjaikat édesség reményében, „csokit vagy csalunk” jelszóval.

A kelta eredetű ünnepet egy pápa próbálta elhalványítani mindenszentek napjával, de a babonák ereje még ma is meglátszik a születési adatokon.

A katolikus egyház így szerette volna a nem keresztény ünnepeket eltüntetni a köztudatból. IV. Gergely pápa volt az, aki 835-ben elrendelte, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13. helyett október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, november 2. pedig halottak napja – ez utóbbi pedig azt igazolja, hogy a pogány gyökerektől nem sikerült megszabadulni.

Már az ókorban is ünnepelték

A halloween elnevezés valamikor a 16. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették halloweenre. A Hallowee a kelta samhainra vezethető vissza, ami pedig erősen a halottakhoz kötődik (samhain a kelta naptár utolsó napja, a szó a nyár végét jelenti). A kelták és a gael nyelvet beszélő népek úgy hitték, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elvékonyul, sőt megnyílik, a holtak és a természetfeletti lények átjöhetnek az emberek közé.

A vaskorban (időszámításunk előtt 800-600 körül) már ünnepelték a samhaint, amit az ókorban más népek is átvettek. A rómaiak, akik néhány saját ünneppel keverték: a parentaliával és a feraliával (a holtak emléknapja, amit eredetileg februárban tartottak), valamint Pomona napjával – ez utóbbi egy menád, Bacchus boristen kíséretének egyik tagja, a gyümölcstermesztés védnöke. A termények, illetve a betakarítás és az aratás vége más kultúrkörökben is a holtak napjához kapcsolódott. A halloween uralkodó színei, a narancssárga és a fekete az aratás és a halál színeit szimbolizálhatják. 

Hogyan kapcsolódik a töklámpás a halloween ünnepéhez?

A főleg angolszász országokban megtartott ünnep külsőségei is szinte mind pogány eredetűek, így a töklámpás is. A meggyújtott tüzek, máglyák samhain idején arra szolgáltak, hogy elijesszék a holtakat és ártó szellemeket. Később a tűz riasztó funkciójához segítő is társult: a fény utat mutat a meghalt családtagok, szerettek szellemeinek.

A tökfaragás egy ír monda révén kapcsolódik a fényhez. A monda főhőse egy részeges naplopó, Jack, aki átverte az ördögöt. A monda egyik változata szerint versenyre hívta fára mászásban, de amikor az ördög felmászott a fára, Jack keresztet karcolt a kéregbe, így az ördög nem tudott lejönni. A csíny miatt bosszúból az ördög nem engedte be Jacket a pokolba, amikor a férfi meghalt – és mivel életvitele miatt a mennyországba sem mehetett, lelke örök bolyongásra ítéltetett. Egy izzó széndarabot tett egy kivájt karalábéba (más források szerint marharépába), és Jack azóta is e lámpás fényénél keresi nyugvóhelyét. Jack nevét a lámpás amerikai elnevezése (jack-o'-lantern) is őrzi, a karalábéból pedig akkor lett az esztétikusabb tök, amikor ír bevándorlók a 19. század közepén Amerikában meghonosították a zöldséglámpás szokását.

A jelmezes beöltözést is az írek vitték be Amerikába

Samhain idején a halottak mindenféle formában megjelentek – a beöltözés ezt a hiedelmet őrzi: ha az ember szellemnek vagy szörnynek öltözik, az ártó lények azt hiszik, egy közülük, és nem viszik el a lelkét. A házról házra járás ennivalóért (amihez a magyar népszokások közül a regölés áll legközelebb) pedig a kelták étel- és állatáldozataikra vezethető vissza, amelyekkel a holtak vándorlását akarták megkönnyíteni. A halottak házról házra járnak, és ahol nem kapnak enni, ott megátkozzák a ház lakóit.

Az egyik legnagyobb amerikai keresztény szervezet, a Keresztény Koalíció 1982-ben úgy nyilatkozott, hogy a halloween nem sátánista rituálé.

Amerikában a halloween az egyik legnépszerűbb ünnep, napjainkban pedig Magyarországon is egyre népszerűbb. Az amerikaiak csak tökre százmillió dollár felett költenek minden évben, míg a töktermesztők nagyjából félmillió tonna tökkel szolgálják ki az ünneplők igényeit.