Ha nem is vádalku, de azért bevált az úgynevezett mértékes indítvány

Az amerikai krimikből ismerős vádalku szerint az ügyész megegyezik a terhelt védőjével egy mindkét fél által elfogadható bűncselekményi minősítésben és büntetésben. Ha megegyeznek, az ügyész az enyhébb bűntett miatt képviseli a vádat, és az így megkötött egyezséget terjesztik a bíró elé, aki ezt követően csak azt vizsgálhatja, hogy a vádlott beismerése önkéntes volt-e, és megértette a beismeréséhez fűződő következményeket.

Nálunk – legalábbis a törvényben – nincs vádalku, van viszont helyette úgynevezett mértékes indítvány. A 2018-ban hatályba lépett új büntetőeljárási törvény egyik nem titkolt célja volt ugyanis az eljárások gyorsítása, a bíróságok munkaterhének csökkentése. Ennek egyik eszköze a szakmai körökben „mértékes indítványnak” nevezett új jogintézmény. Ennek lényege: az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés konkrét mértékére, arra az esetre, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

Alkudozás nem lehetséges

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy amikor az ügyész vádat emel, akkor a bíróság dönt a vádlott bűnösségéről. A bíróság először előkészítő ülést tart, amelyen az ügyész ismerteti a vádiratot, és indítványt tehet arra, hogy milyen és mekkora büntetést tart indokoltnak az ügyben. A vádlott eldöntheti, hogy ennek ismeretében tesz-e beismerő vallomást, és lemond a tárgyalásról. Ha igen, és a bíró ezt a beismerő vallomást elfogadja, akkor további bizonyítás nem lesz az ügyben, azaz a tanúkat, szakértőket nem hallgatja meg a bíróság, hanem az iratok és a vádlotti vallomás alapján már az előkészítő ülésen ítéletet hoz.

Miskolczi Ivett legfőbb ügyészségi ügyész szerint sokszor tévesen úgy értelmezik ezt, hogy az ügyész és a vádlott megegyeztek egymással. Valójában nincs szó megegyezésről, hiszen az ügyész közli, hogy mi az a büntetés, amit ő elfogadhatónak tart, a vádlott pedig eldönti, hogy ez megfelel-e neki, vagy sem. Alkudozás nem lehetséges.

Nem kötelező indítványt tenni

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a terhelt számára az eljárás gyors lezárása mellett az is előny, hogy ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amilyet a mértékes indítvány tartalmaz, de annál enyhébb szankciót kiszabhat.

Ezt a Kúria egy 2021-es határozatában is megerősítette, mondván, a vádiratban, illetve ennek hiányában az előkészítő ülésen az ügyészségnek nem kötelező a kiszabott büntetés vagy intézkedés tartamára vagy mértékére meghatározott indítványt tenni arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését a váddal egyezően beismeri, és a tárgyaláshoz való jogáról lemond. És ez megfordítva is igaz: a mértékes indítvány elmaradása nem akadálya annak, hogy a terhelt a bűnösségét a váddal egyezően beismerje, és a tárgyalásról lemondjon.

Ez történt a Schadl–Völner-ügyben is

Egyébként mértékes indítványt tett az ügyészség a Schadl–Völner-per előkészítő ülésén is. A Fővárosi Törvényszék első három előkészítő ülésén a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, hogy elfogadja-e az ügyészség javaslatát, és lemond a tárgyalásról. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben ítéletet hozott, és a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, míg a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

A bevezetés első évében, 2019-ben 3984 ügyben tett mértékes indítványt az ügyészség. Ez a szám évről évre emelkedve tavaly már meghaladta a tízezret (10 162).

Polt Péter legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója szerint a statisztikai adatok az ügyészi munka és a jogintézmény sikerét igazolják, 2023-ban ugyanis az előző év adataihoz képest 9 százalékkal nőtt – ami több mint tizenegyezer terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát jelenti – azon terheltek száma, akikkel szemben a bíróság a beismerő vallomásukat elfogadva az előkészítő ülésen hozott ítéletet.

(Borítókép: Index)