Kinek adott igazat az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulás ügyében?

Az Alkotmánybíróság több mint három évtizedes történetében már számtalanszor előfordult, hogy egy határozatát a mindenkori kormány, illetve ellenzéke is saját győzelmének állította be. Ezt tette pénteki Facebook-posztjában Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is. Mielőtt rátérünk a városvezető helyzetértékelésére, összefoglaljuk az eddig történteket.

Milliárdok nyomában

Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást 2017 óta a költségvetési törvény állapítja meg, amely szerint azon települési önkormányzatoknak kell hozzájárulást fizetniük, amelyeknél az egy lakosra jutó adóerő-képesség magasabb 22 000 forintnál. 2023-ban 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Az idén pedig még a tavalyinál is több településtől – 848 önkormányzattól – szednek be hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számít a költségvetés.

hiszen 2022-ben 35,7, 2023-ban 57,8, míg az idén 75,5 milliárd forintot kell befizetnie a Magyar Államkincstárnak. Ahhoz, hogy a fizetési kötelezettségét az önkormányzat teljesíteni tudja, hitelt kellett felvennie. Kiss Ambrus városházi főigazgató a HVG-nek azt is elárulta, hogy az idén esedékes 75,5 milliárd forint több mint 80 százalékát a Magyar Államkincstár október végéig inkasszóval be is szedte, ráadásul mindezt még 600 milliós késedelmi kamattal is megfejelte.

Városháza kontra Államkincstár

A Fővárosi Önkormányzat tavaly júniusban indított pert a Magyar Államkincstár ellen, kérve a bíróságot, hogy tiltsa meg az Államkincstárnak a szolidaritási hozzájárulás további levonását, illetve a beszedési megbízás benyújtását. A kereseti kérelmet aztán az önkormányzat az első tárgyaláson akként változtatta meg, hogy a megvalósult levonások megsemmisítését, míg másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy

Idén márciusban a közigazgatási per tanácselnök bírája, Tóth-Lakos Fruzsina – az előtte folyamatban lévő per felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában a tanácselnök kérte az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.-rendelet 143. § (1) bekezdése Alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint a felfüggesztett perben való alkalmazásának kizárását.

A bírói kezdeményezés szerint a szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközik, továbbá sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert

Továbbá kezdeményezte annak megállapítását is, hogy a 2023-as költségvetési törvény 2. számú mellékletének 57. pontjában előírt és „a felperest terhelő szolidaritási hozzájárulás konfiskáló és elkobzó jellegű, aránytalan”, és így nemzetközi szerződésbe (a Charta 9. cikkének 1., 2. és 4. pontjába) ütközik, ezért kérte annak megsemmisítését, valamint a felfüggesztett perben való alkalmazásának kizárását.

A bíróság két barátja

Az alkotmánybírósági eljárás során két amicus curiae (a bíróság barátja) beadványt juttattak el a Donáti utcába. Az elsőt a jogalkotó nevében Varga Mihály pénzügyminiszter jegyezte, aki május 6-án kelt beadványában igyekezett cáfolni a bírói kezdeményezés érveit.

Karácsony Gergely beadványát jó négy hónappal később, szeptember 20-án iktatták, amikor a határozattervezetet első olvasatban már tárgyalták az alkotmánybírák. A főpolgármester a bírói kezdeményezés mellett elsősorban a pénzügyminiszter észrevételeire reagált. (Varga és Karácsony részletes érvelése ebben a cikkünkben olvasható.)

Miről döntött az Alkotmánybíróság?

És most érkeztünk el a városvezető azon helyzetértékeléséhez, miszerint „az Alkotmánybíróság a fővárosnak adott igazat a kormánnyal szembeni perben”.

Ezzel szemben az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés keretei között a per jogi környezetét, a konkrét ügyben alkalmazandó, sérelmezett jogszabályok alkotmányosságát vizsgálta. Ezért például arról, amire a főpolgármester és főigazgatója is utalt, hogy a szolidaritási hozzájárulást a fővárost nem ügyfélként kezelő hatósági eljárásban állapították meg, az Alkotmánybíróság nem dönthetett, nem hozhatott kvázi közbenső ítéletet. Az ügy érdemében hozott bírói döntéseket is csak viszonylag szűk körben, nem újabb fellebbviteli fórumként eljárva, alkotmányjogi panasz alapján, utólag vizsgálhatja felül.

Ezzel szemben az Alkotmánybíróság a három támadott jogszabály alkotmányosságát vizsgálva a két törvényi rendelkezés esetében elutasította, a végrehajtási rendelet érintett szabálya tekintetében pedig visszautasította a bírói kezdeményezést, amelyet teljes egészében megalapozatlannak talált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy

Érdekesmód a 34 oldalas határozat egyetlen helyen sem említi Karácsony Gergely beadványát. Ennek egyik oka az lehet, ahogy azt már említettük, hogy a főpolgármester észrevételei a határozattervezet elkészülte után, négy héttel a döntés előtt, azaz eléggé megkésve futottak be az előadó alkotmánybíróhoz.

Varga Mihály beadványára viszont a határozat több pontja is utal. Sőt, „az Alkotmánybíróság a jelen határozat indokolásának III., IV. és V. pontjában foglaltak szerint figyelembe vette az amicus curiae tartalmát”. Következésképp: Varga Mihálynak igazat adtak az alkotmánybírák.

Nincs lefutva a közigazgatási per

Ezzel együtt messze nincs lefutva a Fővárosi Törvényszék előtti közigazgatási per. Az, hogy fizetnie kell a Fővárosi Önkormányzatnak, az Alkotmánybíróság határozatával eldőlt. Viszont az korántsem, hogy milyen eljárás keretében, mennyit és mikor.

Erre utal a határozathoz csatolt egyik párhuzamos indokolás is. Hörcherné Marosi Ildikó, aki az ügy előadó alkotmánybírója volt, rámutatott arra, hogy bár a 2023-as költségvetési törvény sérelmezett szabályának nemzetközi szerződésbe ütközését nem állapították meg, az indokolás azonban egyértelművé teszi, hogy a sérelmezett fizetési kötelezettség és a Charta 9. cikkének 2. pontja között van érdemi összefüggés. Ebből az következik – folytatta az alkotmánybíró –, hogy a feladatokkal arányban álló források Charta-beli követelménye az önkormányzat pénzügyi autonómiáját védi. Ennek megfelelően köti azokat, akik az önkormányzat finanszírozási rendszerét meghatározzák.

Ez azt jelenti, hogy a fizetési kötelezettség mértékét nem lehet bármeddig növelni, annak gátat szab Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége

– hangsúlyozta Hörcherné Marosi Ildikó, aki szerint az eljáró bíró kompetenciájába tartozik a szolidaritási hozzájáruláshoz kapcsolódó közigazgatási cselekmény minősítése is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a törvényértelmezés során az eljáró bíróság is köteles jogértelmezését olyan mederben tartani, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, illetve a Chartával mint nemzetközi szerződéssel.

(Borítókép: Varga Mihály és Karácsony Gergely. Fotó: Németh Kata, Kaszás Tamás / Index)