Oktatási Hivatal: Nem a teljesítmény romlott, hanem az idő lett több az ellenőrzésre

Megduplázódott azoknak az oktatási intézményeknek a száma, ahol átfogó vizsgálatokra volt szükség a gyenge eredmények és a magas tanulói lemorzsolódás miatt. Míg tavaly októberben 68 köznevelési intézménynél volt vizsgálat, addig idén eddig 120-ban, és további 25 intézmény ellenőrzését tervezi az Oktatási Hivatal.

A hivatal lapunknak azt írta, a legtöbb esetben (82 közoktatási intézményben) a gyenge kompetenciamérési eredmények és a magas lemorzsolódási arányok miatt (77-ben) vizsgálódtak a szakértők, valamint 41 iskolában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez készített fejlesztési vagy intézkedési tervek hiánya miatt folytak ellenőrzések. 

A 2022 májusában bevezetett ellenőrzési gyakorlat szerint az Oktatási Hivatal abban az esetben indít vizsgálatot egy intézményben,

• ha az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciaméréseken; 
• ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti, vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor; 
• ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál; 
• ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.

Az átfogó ellenőrzést több szakmai szervezet és szakértő is kritizálta, akik szerint az Oktatási Hivatal az iskolákra hárítja a problémák megoldását. Sérelmezték például, hogy a korai iskolaelhagyáshoz és lemorzsolódáshoz is az iskolaigazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk, pedig az okok gyakran túlmutatnak az iskola határain. 

Nem a teljesítmény romlott, hanem az idő lett több

Lapunk az Oktatási Hivatalnál e-mailben érdeklődött, mi lehet az oka, hogy csaknem megduplázódott az ellenőrzést igénylő intézmények száma. Illetve azt is megkérdeztük, milyen segítséget kapnak az érintett intézmények a feltárt problémák megoldásához. 

Mint írták, a komplex ellenőrzésbe bevont intézmények számának növekedése nem az intézmények romló teljesítményére utal, hanem inkább annak következménye, hogy a kormány átalakította az ellenőrzések rendszerét, amivel két tanfelügyeleti forma is megszűnt, „így a szakértők ellenőrzésre fordítható 2024. évi időkerete lehetővé teszi, hogy nagyobb súlyt kapjanak a komplex ellenőrzések”.

A feltárt problémák megoldására tett szakértői javaslatokat figyelembe véve az intézmény intézkedési tervet készít. Ha igénylik, ebben tudjuk őket támogatni. A tervben meghatározott célok végrehajtását az Oktatási Hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi, ami újabb külső visszajelzés az intézmény számára arról, hogy a problémák megoldására tett intézkedések elérték-e céljukat

– válaszolták arra a kérdésre, milyen segítséget kapnak az ellenőrzés alá vont iskolák és igazgatók a feltárt problémák megoldásához az Oktatási Hivataltól.

Ezek lehetnek a lemorzsolódás okai

Az Indexnek Nahalka István oktatáskutató beszélt arról, milyen okai lehetnek annak, hogy egy intézményben magas a lemorzsolódási arány. A szakértő kifejtette, el kell különíteni, hogy általános iskoláról vagy középfokról van szó. Középfokon ugyanis nagyobb lemorzsolódási arányra kell számítania annak az iskolának, amelyik egyrészt eleve korábban gyengébb eredményeket elérő tanulókat tanít, másrészt amelyikben a pedagógiai munka színvonala olyan alacsony, hogy számolni kell a kudarcokkal.

„Általános iskolában lényegében csak az utóbbi okot kell kiemelnünk, hiszen a bekerülő hatéves gyerekekkel még nagyon sok mindent lehet kezdeni, az iskola hatása még nagyon jelentős lehet. Ha egyes tanulók esetén akarom megválaszolni a kérdést, akkor számos súlyos ok elképzelhető” – fogalmazott a szakértő.

Nahalka István a korai iskolaelhagyás alapvetői okai közé sorolta

• a tanulmányi sikertelenséget,
• az egészség lényeges megromlását,
• a 16 éves kor elérését (együtt azzal, hogy a tanuló sem és a családja sem akarja már, hogy iskolába járjon)
• és a korai gyermekvállalást, bár ez – mint mondta – mára visszaszorulóban van.

Az okoknak azonban minden esetben nagyon bonyolult háttere van, az iskolából való kimaradás csak egy pont, egész tanulástörténet van mögötte – tette hozzá.

Az iskolák felelősek a hátrányos helyzetű gyerekekért 

A szakértő egy másik, konkrétabb okra is felhívta a figyelmet, ami a pedagógusok alkalmazkodása a tanulók sajátosságaihoz.

„Nyilván sokan mondják oknak a hátrányos helyzetű tanulók nagy arányát. Én ezt bizonyos értelemben fordítva látom. Inkább úgy írom le a helyzetet, hogy az iskola jelentős mértékben felelős azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek az iskolában gyengébb eredményeket érnek el, rosszabbul érzik magukat az iskolában, és pótcselekvésként sokkal inkább hajlamosak a deviáns viselkedésre” – mondta Nahalka István. 

A szakértőt a probléma megoldásával kapcsolatban is kérdeztük, aki elmondta, ehhez a közoktatás egész rendszerének újragondolása szükséges. „Nem adminisztratív intézkedésekre van szükség, hanem arra, hogy a tanulás-tanítás folyamatai, a pedagógiai kultúra és a diák-pedagógus viszonyrendszer is átalakuljon, méghozzá a korszerűbbnek tartott pedagógiai elképzeléseknek megfelelően.” Végezetül hozzátette, a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás csak tünet, ami csak akkor enyhülhet, ha a közoktatás tartalmában, struktúrájában és működésében kialakítjuk az új, fejlettebb, a 21. század második negyedét már meghatározó szisztémákat.

(Borítókép: Tájékoztató a diákoknak a középszintű történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában 2022. május 4-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)