Van egy munkahely Magyarországon, amit most először töltenek be

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa, Nagy Klaudia Vivien Magyarországon elsőként végezte el az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvosszakképzést, ezzel az ország első ESA-minősített űrorvosaként támogatja az európai űrhajósok küldetéseit, köztük a kijelölt magyar űrhajós, Kapu Tibor 2025-re tervezett misszióját is – adta hírül a Semmelweis Egyetem a hivatalos honlapján.

Az egyetem honlapjának adott interjújában Magyarország első űrorvosa elárulta, hogy gyerekkora óta élénken érdeklődik az űrrel kapcsolatos dolgok iránt, de ez az érdeklődés eleinte csak filmeken keresztül mutatkozott meg. Például nagy Star Wars-rajongó. A HUNOR Magyar Űrhajós Programba egy véletlennek köszönhetően csöppent bele.

A HUNOR-program 2022-ben kereste meg az egyetemet, hogy vegyen részt az űrprogram orvosi, egészségügyi részének a biztosításában. A projektért dr. Merkely Béla rektor felel, közvetlen munkatársaként pedig engem kért fel az operatív feladatok ellátására. Amikor meghallottam, hogy űrprogram, először azt hittem, rosszul értek valamit, de természetesen habozás nélkül igent mondtam a megtisztelő feladatra

– árulta el Nagy Klaudia Vivien.

Mi a feladata egy űrorvosnak?

Az űrorvosok maguk nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad: először is fontos, hogy az űrhajósok minden egészségügyi paraméteréről a lehető legfrissebb információk álljanak rendelkezésre. Közvetlenül a felbocsátás előtt egy kéthetes karanténidőszak kezdődik, hiszen súlyos következményekkel járna bármilyen fertőző betegséggel részt venni egy űrutazáson. A karantén alatt a kezelőorvos is végig az asztronautával van – avatott be a részletekbe a magyar űrorvos.

A felbocsátás napján az űrhajósok a Kennedy Űrközpontban veszik fel a speciális nyomáskontrollált űrruhát, a szkafandert, majd az orvosuk kíséretében autóval utaznak az indítóállomásig, ahol egészen az űrkapszula bejáratáig kíséri őket az űrorvos. Amíg az űrhajós az űrállomáson tartózkodik, addig orvosa a földi irányítóközpontból kíséri figyelemmel az aktivitását, illetve rendszeresen tudnak egymással kommunikálni is, az érkezés utáni időszakban mindennap, majd – a misszió hosszától is függően – heti rendszerességgel. Hogyha bármilyen orvosi kérdés, probléma, vészhelyzet merülne fel, akkor azonnal el tudja érni az orvosát az asztronauta, és a houstoni irányítóközpontban is mindig ül egy orvos a NASA hivatalos beosztása alapján.

Miután helikopterrel visszatérnek a partra, majd egy repülővel Houstonba, következik a rehabilitációs folyamat, ami egy féléves küldetés esetén 4–6 hetet vesz igénybe. A rehabilitációnak különböző fázisai vannak: először a keringésnek, illetve az egyensúlyrendszernek kell újra alkalmazkodnia a földi gravitációhoz. Továbbá az űrben elszenvedett izomvesztést kell helyreállítani, hiszen jelentős izomveszteség éri őket a gravitáció hiánya és gyakran az alacsonyabb tápanyagbevitel miatt – olvasható az egyetemi honlapon.

A több mint 240 jelentkező előválogatását követően, 2022 nyarán egészségügyi alkalmasság alapján a Semmelweis Egyetem választotta ki 25 fő közül a legjobb 8 űrhajósjelöltet, amihez az intézmény kidolgozott egy, az ESA (Európai Űrügynökség) és a NASA irányelveit is magába foglaló protokollt. Ennek részeként többek között szemészeti, fogorvosi, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pszichológiai-pszichiátriai, gasztroenterológiai szakvizsgálatokat is elvégeztek rajtuk a klinikákon. Így szinte az egyetem valamennyi klinikája kivette a részét a projektből a Merkely Béla vezette Repülő- és Űrorvostan Tanszék mellett – olvasható az egyetem honlapján.