Beelőzi Brüsszelt az Alkotmánybíróság: mérlegre kerül a szuverenitásvédelmi törvény

A nemzeti szuverenitás védelmét célzó jogszabályt még tavaly decemberben szavazta meg az Országgyűlés. A 2023. évi LXXXVIII. törvény preambuluma hangsúlyozza:

Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető – és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert – befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.

A preambulum szerint sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amik függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel. „A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is” – fogalmazza meg a jogalkotó célját a törvény bevezetője.

Értékel, kutat, feltár, feltérképez

A törvény alapján létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Lánczi Tamás lett. Az „elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv” feladatai a következők:

• Szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz.

• A vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését.

• Javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre.

• Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít.

• Kutatást végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.

• Feltárja és vizsgálja a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket – ide nem értve a diplomáciai, illetve a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységet –, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek tekintetében e személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.

• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.

• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

A hivatal vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként „a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet”. Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre adótitokról is tájékoztatja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges.

Uniós kötelezettségszegési eljárás

A magyar jogszabály kiverte a biztosítékot Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) nem is késlekedett sokat, hiszen idén februárban úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen „az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt”.

A bizottság úgy értékelte, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, így többek között

• az uniós demokratikus értékeket,

• a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát,

• az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget,
•  a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket,

• és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.

A magyar kormánynak az uniós aggályokra adott válaszait nem fogadták el Brüsszelben, ezért Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa októberben közölte, hogy a törvény az Európai Unió Bírósága elé kerül.

Alkotmányjogi panasz

Mint korábban beszámoltunk róla, a Szuverenitásvédelmi Hivatal „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolása és támogatása” miatt vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és a vele együttműködő Átlátszó ellen. A hivatal emellett vizsgálta már Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt mozgalmát és Magyar Pétert is.

A Transparency International Magyarországot június 18-án tájékoztatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít” a tevékenységükkel kapcsolatban. A hivatal azzal indokolta eljárását, hogy a jogvédő szervezet „külföldről származó támogatás” felhasználásával a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat, illetve ilyen tevékenységet támogat.

A jogvédő szervezet egy nappal később a hivatal fellépése miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a törvény 3. § a) pont aa), ab) és ac) alpontjai, 6. § (1) bekezdése, 7. § (1)–(4) bekezdései, 8. § (1)–(2) bekezdései Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az indítványozó szerint a törvény azon szervezetek számára, amelyek tevékenysége bármilyen módon hatással lehet a választások kimenetelére vagy befolyásolhatja a választói akaratot, megtiltja a külföldről származó finanszírozás elfogadását.

Az alkotmányjogi panasz szerint a felsorolt rendelkezések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel korlátozzák az indítványozó azon jogát, hogy bármely társadalmi vagy politikai témában véleményét független szervezetként kifejthesse. Emellett sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, ugyanis a hivatalnak túl általánosan és tágan meghatározott jogosítványaival szemben hiányoznak az ügyfél jogait garantáló rendelkezések, így például a vizsgálati eljárás ellen nem biztosított a jogorvoslati út.

Az alkotmányjogi panaszt november 5-én tárgyalja először az Alkotmánybíróság.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)