A szegedi iskolákban az angol mellett a kínai nyelv az egyik legnépszerűbb

November elején Gong Tao, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete látogatást tett a szegedi Déri Miksa Műszaki Technikumba. A kínai diplomata 100 darab kínai nyelvű könyvet, egy laptopot és egy projektort adományozott a Szegedi Szakképzési Centrumnak, hogy egy mini kínai könyvtárat, ahogy ők nevezik, Kínai Sarkot hozzanak létre.

A delegáció tagjai érdeklődve nézték végig a műszaki iskola robotika bemutatóját, valamint szakmai látogatást tettek az intézmény tanműhelyeiben.

Tíz szegedi iskolában tanítanak már kínait

Budapest után Csongrád-Csanád vármegyében van a legtöbb kínai befektetés. A legjelentősebb kínai beruházás a szegedi BYD e-autógyár, amelynek nyitását 2025 végére ígérték. A másik egy hongkongi hátterű cég, amelyik Makón egy nagy kapacitású alumíniumitaldoboz-gyárat hoz létre egy 65 millió euró értékű beruházás keretében. A gyárban – ahol a tervek szerint egymilliárd alumíniumdobozt gyártanak évente – hamarosan megindulhat a termelés.

A Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete idén szeptembertől már 10 általános és középiskolában teszi lehetővé, hogy a diákok kínaiul is tanulhassanak, az egyetemi nyelvoktatás mellett.

Összesen körülbelül 430 általános és középiskolás tanul kínai nyelvet Szegeden tanórai vagy szakköri foglalkozás keretein belül. Ez a szám, a Covid-járványa után évről-évre ismételten növekszik. Ennek köszönhetően a kínai nyelv az angol után a legpreferáltabb nyelvek között van

– nyilatkozta az Indexnek Zoltai Alexandra. A szegedi Konfuciusz Intézet nemrég leköszönt vezetője úgy véli: Csongrád-Csanádban a kínai befektetéseket már megelőzte a vármegye nyitottsága. Mint mondta: 2012 óta működik Szegen Konfuciusz Intézet, és azóta van a vármegye különböző általános- és középiskoláiban, illetve a Szegedi Tudományegyetemen kínai nyelvoktatás, illetve kínai kulturális programok. Ez a nyitottság pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kínai befektetések Csongrád vármegyét válasszák a megfelelő helyszínnek.

A kínai vezetés gesztusa Szeged felé

Ahogy arról az Index korábban már beszámolt, tavaly a szegedi Móra Ferenc Múzeum egy – a Kínát megalapozó Han-dinasztia korából származó – kiállítást rendezett, amelynek egyik ékköve a jádekő lapokból kialakított halotti öltözet volt.

„Szenzációs, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum azon szerencsés intézmények közé tartozhat, amelyeknek Kína kiadott egy jádepáncélt és számos jáde- és bronztárgyat” – mondta el az Indexnek Fajcsák Györgyi. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója szerint a kínai policy az, hogy a kínai állam egyszerre csak egy jádekőből készült, évezredes, a császári temetkezések során használt páncélt adhat ki külföldi múzeumoknak. 2023-ban Szegedre esett a kínai kulturális minisztérium választása.

A kínai befektetések jelentősége hozzájárulhat ahhoz, hogy Szegeden és Csongrád-Csanád vármegyében még inkább növekedjen az érdeklődés a kínai nyelv és kultúra iránt. A kínai befektetők gyakran hoznak magukkal különböző üzleti, kulturális és oktatási kapcsolatokat is, amelyek elősegítik a két ország közötti szorosabb együttműködést

– mondta el Zoltai Alexandra. A Kína-szakértő véleménye szerint a szegedi oktatási intézmények is érzékelhetik ezt a trendet, és reagálhatnak rá azzal, hogy kínai nyelvtanfolyamokat és kulturális programokat kínálnak, hogy felkészítsék a diákokat a nemzetközi piacon való részvételre és az interkulturális kommunikációra.

Az európaiaknak sem kínai a mandarin

Kérdés, hogy egy európai ember számára megtanulható-e a mandarin, azaz a kínai nyelv. Zoltai Alexandra tapasztalatai szerint a magyar tanulók is jó eséllyel elsajátíthatják a nyelvet.

Kétségtelenül kihívást jelent, mivel a mandarin egy teljesen más nyelvi családba tartozik, mint a magyar. A legnagyobb különbségek a tonalitásban, az írásrendszerben és a nyelvtani szerkezetben találhatók, de megfelelő kitartással és jó tanulási módszerekkel elsajátítható

– mondta el szakértő, aki megjegyezte: Magyarországon nagyon jó lehetőségeket kínálnak az egyes egyetemek kínai szakjai, vagy az öt magyar városban (Budapest, Szeged, Pécs, Miskolc, Debrecen) is működő Konfuciusz Intézetek.

Zoltai Alexandra úgy véli, a kínai emberek általában nagyon pozitívan reagálnak, ha külföldiek próbálják megtanulni és használni a nyelvüket. Nagyra értékelik az erőfeszítést, mert tudják, hogy a nyelvük bonyolult, főleg a nyugati emberek számára. Például egy magyar ember kínaiul való próbálkozása gyakran megnyitja az ajtókat a barátságos kapcsolatokhoz, és a legtöbb kínai ember nagyon segítőkész és türelmesen javítja az esetleges hibákat, ha erre megkérjük, hiszen tiszteletből nem fogja magától kritizálni vagy kijavítani a kínai nyelvhasználatunkat, mivel nem szeretne megbántani. Ezenkívül kulturálisan fontos számukra, hogy valaki érdeklődést mutat a nyelvük és kultúrájuk iránt, így a legtöbb esetben kedvesen fogadják a próbálkozásokat.

(Borítókép: Westend61 / Getty Images)