Olyan feltételekkel keres képviselőket a Tisza Párt, amelyeknek Magyar Péter sem felel meg

Magyar Péter még a Tisza Párt nyári programhirdetésén beszélt arról, hogy minden „jó szándékú honfitárs” jelentkezését várják a pártba és az ahhoz kötődő egyesületbe, közösségbe, valamint hogy legkésőbb 2025-ben le akarják zárni a 106 egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztását a következő választásra. Ezt követően október 23-i beszédében jelentette be, hogy elkezdik a képviselők castingját, és megismételte a felszólítást, hogy várják a jövő politikusainak és szakértőinek jelentkezését (az Indexnek azt is elmondta, hogy „viccet félretéve, nagyon sok kizáró ok van”).

Azóta a Tisza Párt honlapján meg is nyílt a jelentkezési felület, ahol egy négylépcsős „vezetői pályázaton” kell részt venniük az érdeklődőknek. A képviselőjelölti pozícióra, valamint egyéb vezető tisztségekre jelentkezőknek ugyanazt a pályázatot kell kitölteniük. 

A hvg.hu próbaképp végigcsinálta a jelentkezést az oldalon, és leírták annak részletes folyamatát. Mint írták, először meg kell adni egy sor személyes adatot, el kell olvasni egy adatkezelési tájékoztatót, hozzá kell járulni az adatkezeléshez, és külön be kell ikszelni azt, ha valaki szeretné, hogy „lehetséges országgyűlési képviselőjelöltként” tartsák számon. 

„Mi a célja és mi a motivációja az életben?” – egyedi feladatokat kell teljesíteni 

Ezt követően a jelöltnek fel kell töltenie az önéletrajzát, és fel kell venni és töltenie az oldalra három, egyenként egy perc hosszúságú videót a következő témákban és instrukciók alapján: 

• „Személyes bemutatkozás – Mi a célja és mi a motivációja az életben?
• Reakció – Megjelenik Önről egy negatív cikk, aminek van köze a valósághoz: hogyan reagál, mit gondol erről, és mit tesz, ha ilyen történik?
• Motiváló beszéd – Tartson egy motiváló beszédet bármilyen témában – célközönség legyen a közösség, aminek az élére szeretne állni!”

Ezt követően egy űrlapon kell írniuk a tapasztalatukról a jelentkezőknek, és a beszélt nyelveiket is meg kell jelölniük. Ez utóbbiakat azonban nem lehet beírni, hanem csak egy legördülő menüből lehet választani pár megadott nyelv közül – ahol elég érdekesen válogatták össze a listát, ugyanis a HVG szerint csak az alábbiak szerepelnek: angol, horvát, spanyol, német, holland, svéd, francia, orosz, szlovák és japán (vagyis kimaradt néhány, idehaza a közoktatásban is tanulható nyelv, például az olasz. Miközben a környező országok nyelveinél is némelyik bekerült, némelyik meg nem: a felvidéki magyarok például adott esetben bejelölhetik a szlovákokat, de a székelyföldiek, délvidékiek vagy kárpátaljaiak nem tehetik meg ugyanezt a szerb, román vagy ukrán nyelvvel).

Ezen az űrlapon meg kell adni a legmagasabb iskolai végzettséget és az intézményt, és a „további releváns iskolai végzettséget”, valamint szakmai tapasztalatot is meg lehet adni, de be lehet linkelni az illető közösségi oldalát vagy éppen szakmai publikációit is. 

Az utolsó oldalon a jelöltnek a közösségi, közéleti és politikai szerepvállalásáról kell nyilatkoznia, beleértve ebbe mindent az alapítványoktól a szakmai érdekképviseleten át a csapat- és közösségépítésig.

Aztán olyan feltételeket szabtak, amelyeknek még Magyar Péter sem felelne meg 

Az igazán érdekes rész viszont ezután jön, ugyanis az utolsó oldalon be kell pipálni, ha a kitöltő volt országgyűlési képviselő vagy országgyűlési képviselőjelölt 2010 után, valamint ki kell jelentenie, hogy nem esik bele több olyan kategóriába, amely kizáró oknak minősül. Itt szó szerint úgy fogalmaztak: 

• „Nem voltam miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár (a helyettes államtitkári pozíció már nem kizáró ok).
• Nem voltam megyei jogú város vagy Budapest polgármestere, illetőleg 5000-nél nagyobb város polgármestere 2014 után.
• Nem voltam 2018 után állami vállalat vezetője és pártalapítvány vagy egyéb pártokhoz vagy államhoz köthető szervezetek vezetője.
• Nem voltam 1986 előtt MSZMP-tag, és semmilyen módon nem kapcsolódtam a szocialista diktatúrához.”

Az utolsó előtti kitétel abból a szempontból lehet érdekes, hogy ennek például a Diákhitel Központ vezetését 2019-ben átvevő Magyar Péter sem felelne meg. De furcsa az is, hogy a második pontban „Budapest polgármesteréről” írnak (a fővárosnak 1873 óta főpolgármestere van), már csak azért is, mert miközben az 5000-nél nagyobb „városok” (vagy inkább: „települések”?) polgármestereit kizárják ugyan, de közben a tíz- vagy nem egyszer százezres nagyságrendű budapesti kerületek polgármestereiről nem esik egy szó sem. 

Hogy lesz ebből több ezer jelentkező? 

A fenti feltételek után adódhat a kérdés: ha komolyan veszik ezeket a feltételeket, akkor teljesíthető-e a Magyar Péter által kijelölt cél, hogy több ezer főt találjanak. Különösen úgy, hogy a jelentkezésből alig pár nap van hátra:

Ezek után nem lenne meglepő, ha ugyanaz megismétlődne pepitában, mint amiről Magyar Péter beszélt nemrég egy hangfelvételen az EP-képviselők kiválasztásával kapcsolatban, amikor – mint mondta – nem volt túl sok választási opciójuk, és véleménye szerint mindegyik jelöltjük „tehetségtelen” lett.

Hovatovább: lehet, hogy ez még nem minden, ugyanis a Tisza-szigetet alapító dombóvári volt DK-s polgármester példája is azt mutatja, hogy lehetnek még pluszkitételek. Magyar Péter akkor még némiképp máshogy, részletesebben fogalmazta meg a csatlakozási feltételeket, azt írta: „A Tisza Párthoz és a Tisza-szigetekhez nem csatlakozhatnak szándékos bűncselekmény elkövetéséért elítélt emberek. Illetőleg nem csatlakozhatnak parlamenti pártok volt és/vagy jelenlegi országgyűlési képviselői, illetőleg képviselőjelöltjei, továbbá kormánytagok, államtitkárok húsz évre visszamenően. Nem lehetnek tagok továbbá olyanok, akik az MSZMP vagy a rendszerváltás előtti állambiztonság bármelyik ügyosztályának, vagy a Munkásőrség tagjai voltak.” 

A jelöltek kiválasztásáról azt mondta korábban a HVG-nek a Tisza Párt vezetője, hogy a kiválasztási folyamat hosszú lesz, és „a politikai része nyilván nehezebb, meg hogy kiszűrjük azokat, akiket mások akarnak betenni ebbe a játékba, mert nyilván folyamatosan van ilyen próbálkozás”. Elmondása szerint a kiválasztásban „magasan képzett” HR-esek és egy „politikai board” is segít majd (ez utóbbi lehet az a testület, amelyhez Raskó György agrárszakértő, az MDF egykori államtitkára is csatlakozott nemrég). 

„Nem az lesz, hogy Magyar Péter leül ötezer vagy hétezer emberrel, hanem kiválasztunk bizonyos embereket, akik tudnak nekünk ebben segíteni” – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy az országgyűlési képviselőjelöltek esetében „a végső szó a párté lesz”.