Az új Alaptörvény-módosítás szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie

Kedd délelőtt, negyed tizenegykor derült ki, hogy változik a parlament Igazságügyi Bizottsága ülésének meghirdetett napirendje: a napirendi javaslat 4. ponttal egészült ki, méghozzá a Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítására vonatkozó javaslattal. Ehhez képest a T/9997. számú iromány benyújtási időpontja kicsit későbbre datálódik „2024-11-19 14:23”.

Nem feltétel az ügyészi múlt

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítását Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke jegyzi. Az előterjesztés szerint az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Vagyis a mai szabályozásból kikerülne „az ügyészek közül” kitétel. Az indítvány benyújtója ezt így indokolja: „A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.”

Ahogy erre az indoklás is utal, a rendszerváltozás utáni három legfőbb ügyész közül ketten is a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docenseként lett az ügyészség vezetője, míg a Györgyit 2000-ben váltó Polt Péter korábban az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett.

Emellett benyújtották az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is, ami így rendezné a legfőbb ügyész esküjét:

A legfőbb ügyész a megválasztása után az Országgyűlés előtt esküt tesz. Ha a legfőbb ügyész a megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, e jogviszonya az eskütételét követően a törvény erejénél fogva jön létre.

Könnyített alkotmánybíróvá válás

A Vejkey-indítvány ezenfelül törölné az alkotmánybírósági törvényből, az alkotmánybíróvá választás feltételei közül azt a kritériumot is, hogy „a meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség”.

Ennek kapcsán az indítványozó kifejti:

Jelenleg számos munkakör nincs jogász végzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője kétséget kizáróan szakmailag releváns – az alkotmánybírói hivatásra való rátermettséget is megalapozó – jogi munkát végez.

„Ezzel összhangban megállapítható – folytatódik az indoklás –, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybíróságról szóló törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősül jogi gyakorlatnak, amelynek betöltésének feltétele a jogász végzettség. A tagállamok nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételének szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat ideje kerül meghatározásra, többlet feltétel nélkül, így például Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban. Spanyolországban és Csehországban. Bizonyos esetekben előfordul az is, hogy egyáltalán nincsenek szakmai feltételek, így például Franciaország esetén az Alkotmánytanács tagjainál ilyen feltételeket az Alkotmány nem rögzít.”

Mi lehet a háttérben?

A jelenlegi legfőbb ügyészt, Polt Pétert 2019-ben választotta meg az Országgyűlés kilenc évre, így az ő megbízatása csak négy év múlva, 2028. december 14-én jár le. A vádhatóság vezetője három ciklusban (2000–2006, 2010–) immár húsz éve vezeti az ügyészséget.

Ezzel együtt az Alaptörvény tizennegyedik módosítása egyértelműen arról árulkodik, hogy a kormánypártok olyan új legfőbb ügyészt szeretnének Polt utódjául, aki nem az ügyészek közül kerülne a szervezet élére.

Emellett 2025 elején két alkotmánybírónak is lejár a 12 éves mandátuma: Salamon Lászlóé február 25-én, míg Juhász Imre elnöké április 3-án.

A módosítási javaslat alapján az is feltételezhető, hogy ez idő szerint legalább az egyik alkotmánybíró-jelölt olyan munkakört tölt be, amely nincs jogászi végzettséghez kötve.

Egyébként valamennyi jogszabályi változás 2025. január 1-jén lépne hatályba.

A korábbi tizenhárom módosítás

Az első módosítás (2012. június 18.) beemelte az átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe, továbbá Schmitt Pál lemondása után alig két hónappal kiterjesztette a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt a volt államfőkre is.

A második módosítás (2012. november 9.) a választói regisztráció intézményét emelte volna be az Alaptörvénybe, ezt azonban az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB-határozatával megsemmisítette.

A harmadik módosítás (2012. december 21.) sarkalatossá tette a földtörvényt.

A negyedik módosítás (2013. március 25.) 22 cikkben módosította az Alaptörvényt. A főbb változtatások:

• a családi kapcsolat alapja a házasság (férfi és nő között), illetve a szülő-gyermek viszony;
• Alaptörvény-módosítások esetében az államfő csak eljárási szabálytalanságra hivatkozva kérhet felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól, tartalmi kifogást nem emelhet;
• csak az Országgyűlés ismerhet el vallási közösséget egyházként;
• kampányidőszakban a pártok csak a közszolgálati médiában hirdethetnek, politikai reklámért a média nem kérhet pénzt;
• tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet megsértése;
• törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti;
• jogellenessé minősíthető az életvitelszerű közterületi tartózkodás;
• az Alaptörvény módosítását az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja tartalmi szempontból;
• az OBH elnöke pereket helyezhet át egyik bíróságról a másikra;
• az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.

Az ötödik módosítás (2013. szeptember 26.) alapján

• kampányhirdetéseket nemcsak a közmédia sugározhat, hanem a kereskedelmi televíziók és rádiók is;
• jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, az Országgyűlés döntése alapján a „bevett egyházakkal” az állam együttműködhet, így adózási és egyéb kedvezményeket nyújthat nekik;
• a Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét;
• a módosítás törölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét.

A hatodik módosítás (2016. június 14.) kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

A hetedik módosítás (2018. június 18.) alapján:

• az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme;
• Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be;
• mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák;
• a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével;
• megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást;
• bekerültek az Alaptörvénybe a közigazgatási bíróságok.

A nyolcadik módosítás (2019. december 12.) visszaállította a bíróságokra vonatkozó rendelkezéseket a hetedik módosítást megelőző állapotba.

A kilencedik módosítás (2020. december 22.) rögzítette, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a közpénz fogalmát, és újraszabályozták a különleges jogrend eseteit.

A tizedik módosítás (2022. május 24.) lehetővé tette, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A tizenegyedik módosítás (2022. július 19.) deklarálta, hogy az önkormányzati választásokat az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. A „történelmi önazonosságra, a hagyományőrzésre és a demokrácia nemzeti karakterének erősítésére” hivatkozva a megyék nevét vármegyére változtatták.

A tizenkettedik módosítás (2023. december 12.) létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megszüntette a szakszervezeteket a honvédségnél, az államot a digitális ügyek intézéséhez szükséges adatok kezelőjévé tette, továbbá rendezte a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy önkormányzati választásokon való részvételi jogát.

A tizenharmadik módosítás (2024. június 11.) leszögezte, hogy a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.

(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész 2021. december 2-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)