Alulfinanszírozottság és alacsony bérezés okozhat feszültséget a kormány és az ELTE között

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója december elején védheti meg a doktoriját az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában, ám a nemzeti szuverenitásról írt PhD-értekezését az egyetemi tanácsban nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Többen is ellene szavaztak, miközben az egyetem egyik tanszékvezetője kemény szavakkal illette őt és a magyar kormányt. 

Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője úgy fogalmazott Facebook-posztjában, hogy 

Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot.

Az oktató továbbá azt is megjegyezte, szerinte Európa legrosszabbul finanszírozott egyeteme az ELTE, amelynek a diákjait, tanárait és minden munkatársát megalázza a magyar kormány. „Hankó Balázs és bandája minden hazug hadoválása ellenére minden nemzetközi rangsorban és megmérettetésben még mindig az egyik legjobb magyar egyetem [az ELTE]” – fogalmazott Polyák.

Az ELTE vezetése később e-mailben reagált a közösségi oldalon közzétett írásokra. 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát. Ez tudományegyetemi működésének, valamint a nemzetközi mércével is mérhető kutatási és oktatási kiválóságának alapja

– írták az Index kérdéseire, hozzátéve, hogy „elutasítják a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat”. 

Hol áll az ELTE az egyetemek rangsorában?

A tanszékvezető felvetéseinek nyomába eredtünk, és elsőként azt néztük meg, hol áll az egyetemek rangsorában az ELTE. A hazai pályán legismertebb rangsort évről évre a HVG készíti el. A lista összeállításánál olyan szempontokat mérlegelnek, mint a hallgatói eredmények, az oktatói kiválóság és a publikációk aránya. Ebben a rangsorban – 2023-hoz hasonlóan – idén is az ELTE áll az első helyen. A HVG listáján a második helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a harmadikat pedig a Debreceni Egyetem foglalja el. 

Az ELTE ugyanakkor a brit Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási elemzőszervezet által összeállított listán is kiemelkedő eredményt ért el, ahol a maga 564. helyével magyar viszonylatban szintén első lett. Itt a Szegedi Tudományegyetem (570.) és a Debreceni Egyetem (574.) áll a dobogó második és harmadik fokán, ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy

A Times Higher Education 2025-ös világrangsorában pedig az 1000 legjobb egyetem közé sorolták. Ám ebben a rangsorban magyar viszonylatban „csak” harmadikként végzett. Olyan egyetemek utasították maguk mögé, mint a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem.

Az ígérgetések kétkedést keltenek a dolgozókban

Arról, hogy milyen viszonyban állhat a kormány és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gregor Anikóval, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Eötvös Loránd Tudományegyetem Intézményi Szervezete (FDSZ ELTE) titkárával beszélgettünk. Mint mondta, az érdekvédelmi szervezet hónapok óta egyeztet az állami fenntartású intézményekben dolgozók bérfejlesztéséről a kormányt képviselő minisztérium államtitkárságával. A tárgyalások alatt több ígéret is elhangzott a fenntartó részéről, ám a szakszervezet egyelőre nem lát hajlandóságot a megvalósításukra a kormány oldaláról.

Ígéretet kaptunk például azokra a követeléseinkre, amelyeknek nincs költségvetési vonzata – mint a kétszer 15 százalékos illetménykiegészítés beépítése az alapbérbe –, ám ezeknek már nyoma sincs a kormány 2025-ös költségvetési tervezetében

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a be nem teljesített ígéretek és az elköteleződés hiánya kétkedést kelt az ELTE dolgozóiban. Szerintük ugyanis ahhoz, hogy komolyan vegyék az államtitkárság kijelentéseit, nem ígérgetésekre, hanem bizonyítékokra lenne szükség.

Polyák Gábor második kijelentésére, miszerint az ELTE a legrosszabbul finanszírozott felsőoktatási intézmény Európában, Gregor Anikó azt mondta, bár nem rendelkeznek erre vonatkozó adatokkal, tudják, hogy a felsőoktatási intézmények között a garantált bérek a négy állami fenntartású egyetemen a legalacsonyabbak Magyarországon. Emellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jelzése alapján a hallgatói normatíva is nagyon alacsony, hasonlóan a képzési normatívához.

„Ezt hívjuk a kézzel etetés műfajának”

A titkár kitért arra is, hogy amikor év elején megkapják a költségvetési tervezetet, az általában 50 százalékkal alacsonyabb összeget tartalmaz, mint amit a pénzügyi év végére kap az egyetem. Ami a titkár szerint olyan körülményt teremt, amely miatt lehetetlen tervezni. „Ennek az a célja, hogy bármikor, amikor a minimális működési költségen túl szeretne valamit az egyetem, például egy épületet leszigetelni, akkor célzott támogatás formájában forduljon a fenntartóhoz. A fenntartó csak ezután dönti el, hogy ad-e, és mekkora összeget hajlandó adni.” 

Ezt hívjuk mi a kézzel etetés műfajának, és bárki, aki átvizsgálja az ELTE költségvetését, vagy közérdekű adatigényléssel kikéri ezeket az iratokat, világosan láthatja, hogy 50 százalékkal van alulfinanszírozva. 

„Az minimum pikáns, hogy arra jó az ELTE, hogy minőségi doktori fokozatot szerezzen valaki, de arra nem, hogy megfizessék azt a munkát, ami többek között ebbe a fokozatszerzési eljárásba is belemegy” – tért ki a miniszterelnök tanácsadójával kapcsolatban Gregor Anikó, majd hozzátette, szerinte attól sem lehet eltekinteni, hogy

Orbán Balázs annak a politikai közösségnek a fontos tagja, akin múlik, hogy méltó bérezést kapnak-e az egyetem tanárai. Ez az ellentmondás viszont a fokozatszerzési eljárást semmilyen módon nem érintheti.

A kormány és az ELTE között tehát az alulfinanszírozottság és a rendezetlen bérek miatt húzódhat ellentét, amit a szakszervezetek hónapok óta igyekeznek napirenden tartani, megoldás azonban egyelőre nem született az ügyben. 

(Borítókép: Utcai kiállást szervezett a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé a szakszervezet 2024. szeptember 20-án. Fotó: Ráti Emese / Index)