Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt két napban az a választási törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a parlamenthez Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának KDNP-s elnöke. A DK „választási atombombát” emleget, míg az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szerint nyílt választási csalás történik Budapesten. Az indítvány a fővárosi egyéni választókerületek számát 18-ról 16-ra csökkentené, miközben a Pest vármegyeiekét 12-ről 14-re emelné.

Eltekintve attól, hogy a 66 oldalas előterjesztés az eddigi tapasztalatokat is figyelembe véve több észszerű megoldást tartalmaz, például a névjegyzékzárás időpontjára, a jelölt visszalépésének határidejére, a szavazáskor bemutatandó igazolványokra, a borítékhasználatra, a szavazatok újraszámlálására vagy a szavazategyenlőségkor követendő eljárásra, a választókerületi határok átrajzolása – legalábbis az ellenzék soraiban – kiverte a biztosítékot.

Teljesítetlen arányossági követelmények

A kormányzati előterjesztés indoklása szerint a választási rendszer demokratikus működésének és igazságosságának alapvető feltétele, hogy az egyéni választókerületek határai igazodjanak a lakosság eloszlásának változásaihoz. Ehhez képest azonban Magyarországon az elmúlt évek demográfiai trendjei – különösen a nagyvárosok és agglomerációik növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása – megbontották a választókerületek közötti egyensúlyt.

A Vejkey-féle törvényjavaslat arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak országos számtani átlagától számos körzet választópolgárszáma több mint húsz százalékkal eltér. Pest vármegyében például hét választókerület sem teljesíti a 2011-es választási törvényben foglalt arányossági követelményt.

A ma hatályos törvény szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy

• azok ne lépjék át a vármegyehatárokat, valamint a főváros határát,
• azok összefüggő területet alkossanak,
• a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.

Nos, a KSH adatai szerint 2011-ben, amikor kialakították a ma is érvényes körzethatárokat, Budapest népessége 1 729 040 volt, azaz 96 058 lakosra jutott egy egyéni mandátum. Ugyanez a szám Pest vármegye esetében 1 237 141 volt, vagyis 103 095 fő a körzetátlag. Az elmúlt 13 évben a főváros lakossága további 42 818 fővel csökkent, miközben Pest vármegyéé 119 882-vel nőtt. Emellett a körzetarányosításnál a várható tendenciákat is illik számításba venni, hiszen politikai szempontból sem ildomos túlságosan gyakran hozzányúlni a választókerületekhez.

Amikor az alkotmánybírák bombáztak

Nincs új a nap alatt! Sőt, az idősebb olvasóknak akár déjà vu érzései is lehetnek. Csaknem két évtizede ugyanis az Alkotmánybíróság egy nagyon hasonló szituációban dobta le a „választási atombombát”. A 22/2005. (VI. 17.) AB-határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Kukorelli István volt, elvi éllel állapította meg, hogy

az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az Alkotmány 71. § (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket.

Az alkotmánybírák leszögezték: „Az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.” A határozat szerint a választójog egyenlőértékűsége azt jelenti, hogy minden választópolgár azonos számú szavazattal rendelkezik, és a szavazatszámlálásnál minden szavazat ugyanannyit ér. Ugyanakkor nem követelhető meg, hogy a mai magyarországi választási rendszerben az egyes választókerületek választói névjegyzékében nyilvántartásba vett választópolgárok száma pontosan megegyezzen.

Az Alkotmánybíróság a törvényi szabályozás súlyos hiányosságának tekinti, hogy nincs előírás az egyéni választókerületek területének és a területi listákhoz tartozó mandátumok számának időszakos felülvizsgálatára

– hangsúlyozta a határozat. Mindazonáltal alkotmányossági szempontból jelentős veszélyeket hordoz magában – folytatódott az okfejtés –, ha a kormány megfelelő törvényi korlátok nélkül határozhatja meg a választókerületek területét. Azok határaival való manipuláció, a választás eredményének a politikai erőviszonyok mesterséges átalakítását célzó előzetes befolyásolása minden körülmények között ellentétes az egyenlő választójog alapelvével. Ezért úgy vélték, hogy törvényi szinten kell megjelenniük azoknak a garanciáknak, amelyek megfelelően körülhatárolják a kormány, valamint a későbbi – esetleg nem kétharmados többséghez kötött – törvényhozás mozgásterét – szögezte le 2005-ös határozatában az Alkotmánybíróság.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!