Górcső alatt a Polt-jelentés: több bűneset, több alku, több vagyonelkobzás

Polt Péter legfőbb ügyész jelentéséből kitűnik, hogy a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó, szinte folyamatos visszaesése 2021 után megállt, majd 2022-ben az előző évihez képest 8,9 százalékos, 2023-ban pedig 6,2 százalékos növekedés következett be.

Bukócégek, körhintacsalás, számlagyárak

A szakértő szerint jelentős szórás figyelhető meg az egyes gazdasági bűncselekmények statisztikái között. Az elmúlt évben nőtt a csalások száma, a 2022. évi 16 747-hez képest 2023-ban már 19 701 ilyen regisztrált eset volt, ami 18 százalékos növekedést mutat. Ezt a növekedést az ügyészség elsősorban az online térben elkövetett csalások és az adathalász bűncselekmények számának növekedésével magyarázza. Barta Péter szerint ezért is kerülhetett a kiberbűnözés elleni harc hatékonyabbá tétele az ügyészségi tevékenység fókuszába. Szintén jelentősen (42 százalékkal) nőtt a pénzmosások száma, amiben feltehetően szerepet játszott a felderítés és a nemzetközi együttműködés hatékonyságának a növekedése is.

Másrészt viszont számszakilag csökkent a regisztrált költségvetési csalások száma, csaknem 30 százalékkal kevesebb ilyen eljárás indult 2023-ban.

A feltárt ilyen jellegű bűncselekmények komplexitása és az elkövetési érték növekedése miatt az eljárások számának csökkenése azonban nem jelent feltétlenül alacsonyabb munkaterhelést a nyomozó szerveknek

– állította a csoportvezető ügyvéd, hiszen egy-egy ilyen adócsalás felderítése sokszor leplezett eszközök (lehallgatás, titkos megfigyelés) alkalmazását, külföldi társhatóságok megkeresését igényli. Nincs viszont új a nap alatt az adócsalások elkövetési módjában – folytatta –, továbbra is legtöbbször „bukócégekkel”, „körhintacsalással”, eltűnő kereskedőkkel, számlagyárakkal vagy cégtemetők segítségével tűnnek el az adóforintok.

A legrettegettebb fegyver

A beszámoló szerint az ügyészségi eljárás másik fő fókusza a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon minél hatékonyabb elvonására irányult.

Itt a fő cél, hogy az elkövetők megbüntetésén túlmenően a költségvetés vagy a sértettek vagyoni érdekei ne sérüljenek. Ezért amikor csak jogilag erre lehetőség nyílik, az ügyészség javaslatot tesz vagyonelkobzásra

– magyarázta Barta Péter. Abban a pillanatban viszont, amikor többéves eljárás után a bíróság megítéli a vagyonelkobzást, a bűncselekményből származó vagyon sokszor már nincs meg: azt elrejtették vagy átruházták. Ezért az ügyészség legrettegettebb fegyvere a lefoglalás és a zár alá vétel, amely ingatlanok, hajók, bankszámlák vagy egyéb értékes ingóságok esetében korlátozza az akkor még csak gyanúsítottak rendelkezési jogát.

Ráadásul ilyen intézkedés már a nyomozás megkezdésekor, akár bírósági döntés nélkül is alkalmazható. A legfőbb ügyész beszámolója szerint ezek az előzetes intézkedések tipikussá váltak az ügyészség gyakorlatában, azzal együtt, hogy azok rendkívül súlyos terhet jelentenek az érintett gazdálkodóknak.

Az egyezkedés két formája

Barta Péter kitért arra is, hogy a hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak a hatóság és a gyanúsítottak közötti egyezkedésre, a beszámoló adatai pedig arról tanúskodnak, hogy az ügyészség egyre gyakrabban nyúl ehhez a lehetőséghez.

A szakértő szerint a gyakorlatban ennek két formája létezik. Egyrészt az úgynevezett mértékes indítvány, amelynek révén a bíróságok már az előkészítő tárgyaláson ítéletet hozhatnak, amennyiben a terhelt a bűnösségét beismeri, és a tárgyaláshoz való jogáról lemond. Ez egyfelől előnyös a hatóságoknak, hiszen az évekkel rövidítheti le a terhelttel szembeni büntetőeljárást, másfelől a kiszámítható és valószínűleg enyhébb büntetés miatt sok vádlott számára is kedvező.

„Szintén egyre gyakoribb a statisztikák szerint a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötés. Ennek keretein belül enyhébb büntetés (vagy akár felmentés) reményében a terhelt együttműködik a nyomozó hatóságokkal, segíti a bizonyítást, más terheltre nézve perdöntő bizonyítékot nyújt, vagy megtéríti az általa okozott vagyoni hátrányt.

A beszámoló szerint volt olyan eset is, amikor egyezségkötés reményében az elkövetők milliárdos összegben térítették meg önkéntesen az általuk okozott kárt” – tudtuk meg a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől.

(Borítókép: Polt Péter 2018. január 30-án. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)