Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták

A Partizán YouTube-csatornáján november 27-én jelenik meg az az interjú, amelyben Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens elmondja, hogy mi zajlik a minisztériumban, és hogy miért tesz feljelentést az államtitkár és a miniszter ellen.

A Partizán vasárnap egy pár perces előzetest is közzétett az interjúból, amelyben a 13 éve a műemlékvédelemben dolgozó kormánytisztviselő elmeséli, hogy mi történt akkor, amikor megpróbált nemet mondani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújítására, amely – mint kiemelte – nemcsak törvénysértő, de pazarló is volt.

Bátonyi Péter a Telexnek számolt be arról, hogy hétfőn kirúgták az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, ugyanis reggel már megérkezett az ügyfélkapujára a felmentéséről szóló döntés. Mint a lapnak elmondta, erre számított, és nem lepődött meg, de azt hitte, hogy munkaadói legalább a szerdai adást megvárják.

A videóban Bátonyi Péter elmesélte, az a döntés született, hogy az egyébként is kiváló állapotban lévő Magyar Nemzeti Bank épületét felújítsák, sőt „egy jó nagy üvegdobozt” is építsenek rá, ami az eredeti tetőszerkezet elbontásával járt, ez pedig, mint kiemelte, egy ilyen védettségi fokú épületnél önmagában is érték. Szerinte sokaknak nem bír nagy jelentőséggel, hogy lebontanak egy tetőszerkezetet, de mint a volt kormányfőtanácsos mondta, ha

Bátonyi Péter szerint ez volt a kisebbik gond, a nagyobbik az, hogy hogy néz ki majd az épület az átalakítás után. A tervező elmondta nekik az e mögött álló indokokat, tehát hogy Matolcsy György jegybankelnök itt akarta vendégül látni az európai jegybankelnököket az MNB századik évfordulójára. A volt kormányfőtanácsos felvetette: az egy dolog, hogy mit fognak látni a jegybankelnökök, de fontosabb szempont, hogy mit fognak látni a fővárosiak, amikor a térről nézik az épületet, mire a tervező csak annyit mondott, hogy ez a megrendelő kérése.

Bátonyi Péter kiemelte, ők jelezték, hogy ezt nem lehet megcsinálni, a helyi szabályozás se tette volna lehetővé, és a műemléki szabályok sem. A tervező ezt rezignáltan vette tudomásul, majd néhány hét múlva közölte, hogy jártak a tervvel Orbán Viktor miniszterelnöknél, akinek tetszett, és rá is bólintott annak kivitelezésére. A tervező közölte továbbá, hogy ők csak azért jöttek, hogy Bátonyi Péterék a szükséges jogi szálakat elvarrják, és intézzék el, hogy jogi úton ez megvalósítható legyen.

Én ezen a ponton felálltam, és azt mondtam, hogy köszönöm szépen, én ebben nem kívánok részt venni

– közölte akkor Bátonyi Péter, hozzátéve, hogy miniszterelnöknek nincs kifejezetten építésügyi hatósági jogköre. Azt is elmondta, hogy ők ugyan nemet mondtak, de „más kollégái nem voltak ennyire finnyásak, és a szükséges jogi szálak elvarrása megtörtént”, így megvalósult az építkezés, de nem készült el a századik évfordulóra, tehát Bátonyi Péter szerint teljesen feleslegesen építették, és Matolcsy György is hamarosan leköszön.

Az ő semmilyen várakozása nem teljesült, a műemléki érték viszont elpusztult, illetve egy eléggé csúnya hozzátétellel gyarapodott, úgyhogy mindenki rosszul járt ezzel a beruházással

– mondta Bátonyi Péter.

Az ügyben kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, akik az alábbi választ adták megkeresésünkre: „Bátonyi Péter valótlan tartalmú, hazug és rágalmazó kijelentéseket tett a műemlékvédelem területén dolgozó munkatársaira, a szakterületet vezető államtitkárra, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumra. Aki valótlan tartalmú kijelentésekkel megvádolja a saját munkatársait, aki a legkisebb mértékig sem lojális ahhoz az intézményhez, amelyben dolgozik, annak nincs helye a minisztériumban.”

AZ ÉKM visszautasította a vádakat, és feljelentést tett

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára közleményben határozottan visszautasította „a korábbi műemléki referens részéről több médiumban tett, a műemlékvédelmet, kollégáimat és személyemet érintő hamis vádakat, a szükséges jogi lépéseket megteszem”.

Kijelentette, hazugság, hogy az egykori Kilián-laktanya műemléki védelme sérült, hogy bárki az épület bontását akárcsak kezdeményezte volna. A tény ezzel szemben az, hogy nincs semmilyen engedély vagy elfogadott terv az épülettel kapcsolatban, így sem átépíteni, se semmilyen munkálatot elindítani nem lehet.

Cáfolta azt is, hogy testvére tervét segítette volna. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt években készült tervekből az Országos Építészeti Tervtanács egyet sem fogadott el, így testvérem koncepciótervét sem. Testvérem nem tervezője az épületnek – tette hozzá.