Ironikus megjegyzéssel tesz eleget a brüsszeli elvárásnak a nemi esélyegyenlőségi törvény

Az Európai Parlament 2022. november 23-án fogadta el a 2022/2381 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletének előmozdítását célozza a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben. Az Európai Unió Tanácsa szerint az új irányelv segítségével felszámolhatják azokat az akadályokat, amelyekkel a nők gyakran szembesülnek pályafutásuk során.

A brüsszeli elvárások szerint a tőzsdén jegyzett társaságokban 2026-ra a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40 százalékát nőknek kell majd betölteniük. Azon tagállamok esetében, amelyek úgy döntenek, hogy ügyvezető és nem ügyvezető igazgatókra is alkalmazzák az új szabályokat, ez a célszám 2026-ra az összes igazgatói pozíció 33 százaléka.

Brüsszel egyszerre tagad és elvár

Miután az irányelv hatálybalépését követően a tagállamoknak két éven belül el kell fogadniuk a szükséges nemzeti intézkedéseket, a magyar kormány egy hónapja benyújtotta a parlamentnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, amely több szempontból is eltér a szokásos előterjesztésektől:

• egyrészt az indoklása ironikusan kifigurázza a „brüsszeli elvárásokat”,
• másrészt az uniós irányelvben szereplő „nők” helyett következetesen az „alulreprezentált nem” kifejezést használja.

Az előterjesztés indoklása szó szerint így fogalmaz:

A javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségei vannak.

Ennek megfelelően a kormány előterjesztése kerüli a „nők” és a „férfiak” kifejezést is. Míg az eredeti irányelv szövegében a „nők” kifejezés 67-szer és a „férfiak” 32-szer szerepel, a magyar javaslatban csak 3-3-szor: egyszer a törvény preambulumában, kétszer pedig abban a formában, hogy a törvény „a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot” jelöli ki felelős szervnek.

Nem hívei a kvótaalapú megközelítésnek

Az Országgyűlés november 5-én este tartotta a törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében felszólaló Zsigó Róbert parlamenti államtitkár rendkívül rövid expozéjában csupán „bölcs döntést” kért a képviselőktől.

A kormánypártok felszólalói nem rejtették véka alá a véleményüket. A Fidesz vezérszónoka, Vitályos Eszter kormányszóvivő elismerte ugyan, hogy a kormánynak kötelessége volt az előterjesztés, azonban szerinte a józan ész azt követeli meg, hogy bármilyen feladatra vagy pozícióra történő kiválasztásnál csak és kizárólag az érdem és a teljesítmény döntsön.

A Fidesz–KDNP-pártszövetség frakciói nem hívei a kvótaalapú megközelítéseknek, sőt a brüsszeli kvótáktól függetlenül eddig is támogattuk a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvét, ami a jövőben sem lesz másként

– fogalmazott Vitályos Eszter, aki felszólalása végén jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot. Hasonló szellemben szólalt fel a KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc is, aki szerint először azt mondják Brüsszelben, hogy 76-féle társadalmi nem van, majd azt mondják, hogy ebből csak kettőnek kell beülnie a részvénytársaságok vezetőtestületeibe. Viccesnek nevezte a helyzetet, és ő is közölte, hogy nemmel fog szavazni.

A törvényjavaslat zárószavazását az Országgyűlés ülésterve szerint december második felében tartják.

(Borítókép: Az Európai Parlament épülete Brüsszelben, Belgiumban 2024. április 16-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)