Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett a műemlékvédelemről kitálaló főtanácsos miatt

Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett hivatali visszaélés és hamis vád miatt a YouTube internetes platform Partizán elnevezésű csatornáján 2024. november 27. napján „Kitálal a kormányfőtanácsos…” címmel közzétett műsorban megjelentekkel összefüggésben – közölte a Lázár János vezette tárca.

A minisztérium közleménye szerint a műsorban látható felvételek alapján feltételezhető, hogy állami szervektől belső felhasználásra szánt dokumentumokat tulajdonítottak el, majd ezen dokumentumok részleteit később szövegkörnyezetükből kiragadva, manipulatív módon tárták a nyilvánosság elé. Mint írták, mindez alkalmas volt arra, hogy a minisztérium törvényes működésébe vetett közbizalmat súlyosan rombolja.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint ezen magatartásukkal az ismeretlen elkövető vagy elkövetők megvalósították a hivatali visszaélés bűntettét, amellyel összefüggésben a mai napon feljelentéssel éltek.

Ismereteink szerint a manipulatív módon bemutatott dokumentumok felhasználásával büntetőeljárást kezdeményeztek tárcánk egyik államtitkárával szemben. Tárcánk és annak állami vezetői mindenkor a jogszabályokat legmesszebbmenőkig betartva látják el feladataikat, a felhozott vádaknak pedig semmilyen alapját nem látjuk. Az alaptalanul megvádolt kollégánk védelmében ezért a mai napon hamis vád miatt ugyancsak feljelentéssel éltünk.

– fogalmaztak a közleményben.

Kitálalt, kirúgták

Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsost egy nappal azután rúgták ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy megjelent a Partizánnak adott interjújának előzetese a YouTube-on.

A Partizán YouTube-csatornáján november 27-én jelent meg az az interjú, amelyben Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens elmondja, hogy mi zajlik a minisztériumban, és hogy miért tesz feljelentést az államtitkár és a miniszter ellen.

Elmondása szerint a jelenlegi műemlékvédelmi rendszer csak jól bekötött vállalkozókat szolgál ki, mozgatója pedig az „akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom”. Olyan eseteket is felsorolt, mint az Agrárminisztérium vagy a Heinrich-udvar bontása, illetve a védelem alatt álló Magyar Nemzeti Bank épületének átalakítása.

Az ügyben kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, akik az alábbi választ adták megkeresésünkre: „Bátonyi Péter valótlan tartalmú, hazug és rágalmazó kijelentéseket tett a műemlékvédelem területén dolgozó munkatársaira, a szakterületet vezető államtitkárra, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumra. Aki valótlan tartalmú kijelentésekkel megvádolja a saját munkatársait, aki a legkisebb mértékig sem lojális ahhoz az intézményhez, amelyben dolgozik, annak nincs helye a minisztériumban.”

Lánszki Regő visszautasította a vádakat

Lánszki Regő a közösségi oldalán pénteken megjelent bejegyzésében visszautasította a Kilián-laktanya műemlékvédelmével kapcsolatban elhangzott hamis vádakat – írja az MTI.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a Hamis vádak és valódi előrelépés a műemlékvédelemben címmel megjelent bejegyzésében úgy fogalmazott:

határozottan visszautasítom a korábbi műemléki referens részéről több médiumban tett, a műemlékvédelmet és személyemet érintő hamis vádakat, a szükséges jogi lépéseket megteszem.

Kijelentette, hazugság, hogy az egykori Kilián-laktanya műemléki védelme sérült, hogy bárki az épület bontását akárcsak kezdeményezte volna. A tény ezzel szemben az, hogy nincs semmilyen engedély vagy elfogadott terv az épülettel kapcsolatban, így sem átépíteni, se semmilyen munkálatot elindítani nem lehet.

Cáfolta azt is, hogy testvére tervét segítette volna. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt években készült tervekből az Országos Építészeti Tervtanács egyet sem fogadott el, így testvérem koncepciótervét sem. Testvérem nem tervezője az épületnek – tette hozzá.

Ha valaki csak a Partizán videóját látta, azt hinné, az egykori Kilián-laktanya vagy annak egy része eltűnt. Nem, nem nyúlt hozzá érdemben évtizedek óta senki, pedig szükség lenne rá

– írta.

Lánszki Regő szerint az épület műemléki védelme megmaradt és megerősödött. A korábbi Kilián-laktanya továbbra is műemlék. A 27/2024. (VIII. 15.) ÉKM-rendelet pontosan meghatározza, hogy mely, Hild Józsefhez köthető értékei élveznek védelmet.

Emlékeztetett, hogy Magyarországon 15 000 műemlék áll védelem alatt, de ezek több mint 60 százaléka romos állapotban van. Az elmúlt évtizedekben a műemléki értékek akár 20 százaléka semmisülhetett meg.

„Lehet valaki büszke erre és erre a szemléletre, ami ide vezetett. Lehet valaki büszke arra, hogy megakadályozta, hogy ezeknek az épületeknek megfelelő funkciót találjanak, és megőrizzék őket. Lehet büszkén mondogatni, hogy »inkább omoljon össze, de nem hagyom, hogy hozzányúljanak«. Lehet büszke valaki arra is, hogy az Opera felújítását is majdnem megakadályozta” – tette hozzá. Elmondása szerint ő azonban nem ilyen. „Én soha nem fogom elfogadni, hogy lassú pusztulásra ítéljék műemlékeinket” – rögzítette.

(Borítókép: Lázár János 2024. augusztus 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)