Hódcsalád költözött a szegedi állatorvos szomszédságába, épülnek a gátak a Tiszánál

„Közvetlenül mellettünk él egy hódcsalád, amelynek tagjai a ház körül bóklásznak, és rendszeresen felmásznak az épület alatti tartályok tetejére” – mesélte az Indexnek az állatorvos végzettségű Ótott Ferenc, aki a szegedi Felső Tisza-parton a folyóra épített egy lakóházat. A középkorú férfi elmondása szerint a termetes rágcsálók már egészen megszokták a jelenlétüket: nem riadnak meg, sőt engedik, hogy fotókat és videókat készítsenek róluk.

„Kerestem a vízbe esett embert”

A szegediek rendszeresen találkoznak a hódok által megrágott fákkal, az erről készült fotókat pedig a közösségi oldalakon posztolják. „Megfigyeltem, hogy a nyárfa a kedvenc csemegéjük, a legszívesebben azt rágják” – magyarázta Ótott Ferenc. A Tiszán élő állatorvos megleste, hogy „szomszédjai” veszély esetén hogyan riasztják a társaikat.

Egyik este kinyitottam az ajtót, és egy hatalmas csattanást hallottam a vízen. Zseblámpával kémleltem a Tiszát, mert úgy hallottam, valaki a folyóba esett

– mondta a férfi, akinek a háza a szegedi Bertalan híd közelében található. Kiderült – tette hozzá – a hódoknál a veszély jele, hogy lapos farkukkal egy hatalmasat a vízre csapnak. A figyelmeztetés után a hódcsalád minden tagja eliszkol, és a víz alá bújva várja a veszély elmúltát.

Szegeden a Tisza–Maros összefolyás és a Boszorkány-sziget között az elmúlt 8 évben folyamatosan két-három hódcsalád élt, jelenlétüket megrágott ágak, kotorékok is bizonyítják.

Idén lehetőségem nyílt 22 kilométert bejárni Szeged felett. 11 hódcsaládot becsültem erre a szakaszra. A hódok jelen vannak a hullámtéren kívül a kis csatornákban is. A családok általában 3-8 példányból állnak – szülők és évente 1-3 utód az elmúlt néhány évből

– magyarázta az Indexnek Juhász Erika biológus. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a hódok minden magyarországi folyón és a legtöbb állandó vizű kisvízfolyáson jelen vannak.

Növekszik a hódállomány, de nem exponenciálisan

Juhász Erika 2020-ban Czabán Dávid kollégájával 10-11 ezer példányra becsülte az országos állomány nagyságát. A biológusnő elmondása szerint egy territoriális fajról van szó. A hódok ragaszkodnak az általuk elfoglalt élőhelyhez. Mivel az alkalmas szakaszok egy idő után elfogynak, így egy bizonyos családszám elérése után az állománysűrűség növekedése lassul, megáll az adott vízfolyáson.

A Körösökön például azt tapasztaltuk, hogy míg 2018-ban 4 család jutott 10 kilométerre, addig 2022-ben ez az érték 5,45 volt. Tehát növekedett a hódállomány, de nem exponenciálisan, mint ahogy ezt sokan gondolják

– magyarázta a szakember. 

Prémes rágcsálók és a globális felmelegedés

A Dél-Alföldön, illetve a Homokhátságon – amely már hivatalosan is félsivatag – komoly kihívást jelent a talajvízszint rohamos csökkenése. Már sokan megkongatták a vészharangot, és a szakemberek radikális változásokat sürgetnek az egész Kárpát-medencében.

„Meggyőződésem, hogy a vízhiánnyal kapcsolatos problémák megoldásában a kisvízfolyásokon, csatornákon, árkokon végzett szelíd beavatkozásoknak kell kulcsszerepet kapniuk. Ilyen szelíd beavatkozás a hódgát épülése is” – magyarázta a biológus. A hód ugyanis patakokon, csatornákon építi fel gátjait, amelyekkel nagyobb vízmélységet, stabilabb vízszintet alakít ki a kotorék bejárata közelében, és olykor több hektáros területeken alakíthatja vissza az egykori vízi világot. A hódgát általában nem képez átjárhatatlan akadályt a vízben élő fajok számára, és természetes anyagokból készül.

Vannak térségek, például az általunk sokat kutatott Tápió-vidék, ahol a hódok tevékenysége teljesen átformálja a tájat, és nagy térléptékben jelentős hatást gyakorol a vízvisszatartásra

– mondta el a szakember.

Juhász Erikának a Dél-Alföldön eddig csupán néhány hódgátról volt tudomása. Mint fogalmazott: ebben a régióban inkább csak tanulhatunk a hódoktól. Napjainkban ugyanis levezetjük a vizet a tájból akkor, amikor sok van belőle, majd azon gondolkodunk, hogyan tudnánk visszanyerni azt a folyóból, amikor már túl kevés van. „A vizet nem pótolni, hanem megtartani kell” – jelentette ki a biológus. Szerinte a mélyebb területeken vizes élőhelyek, kaszálók, legelők lehetnének, de napjainkban sok helyen inkább az jellemző, hogy partélig szántják a patakok árterét.

Hódhamburgert a magyar éttermekbe is?

Oroszországban a hódot prémjéért és húsáért vadásszák. Egyes orosz éttermekben például a ház specialitásának számít a hód húsából készült hamburger.

Mivel az állat természetvédelmi oltalom alatt áll az EU-ban, az elejtésekre speciális szabályok vonatkoznak. Magyarországon a hatóságok 2016 óta adnak ki engedélyeket az állomány gyérítésére, de a származékokat (koponya, prém, hús) eddig nem használhatta fel szabadon az elejtő. Ez idén ősszel változott, egyszerűsödött. 

Az eurázsiai hód őshonos a Kárpát-medencében, viszont a 19. század közepére teljesen eltűnt, mert szőre és húsa miatt gyakorlatilag az egész állományt levadászták. Utoljára 1854-ben Ács mellett, a Concó-patakban észlelték. A faj Magyarországra való visszatérése a 20. század végén, 1991 körül kezdődött, az első példányok spontán módon érkeztek a Szigetközbe Ausztria irányából. Magyarországon 1996 és 2008 között zajlott egy visszatelepítési program, amely a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területeit, a Hanságot és a Tisza vízrendszerét érintette.

(Borítókép: Bencze Dávid)