Egy beszédfogyatékos fiatal ügyében marasztalták el az egészségbiztosítót az alkotmánybírák

Az alkotmánybírák kedd délelőtt két évi szünet, 2022 novembere után vették elő a szekrényből talárjaikat. Azt megelőzően az Alkotmánybíróság 2019 áprilisában tartott határozathozatalt közönség előtt. Vagyis öt és fél év alatt mindössze kétszer gyűlhettek össze az érdeklődők a Donáti utcai bíróság hirdetőtermében.

A törvényszék szerint Alaptörvény-ellenes

Az apropót ezúttal egy bírói kezdeményezés adta. Egy súlyosan mozgáskorlátozott, beszédében akadályozott, 20 éves férfi 2023. május 8-án egyedi méltányossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be az egészségbiztosítóhoz. Olyan alternatív és augmentatív kommunikációs eszköz (AAK-eszköz) használatához kért méltányossági támogatást, amely jelenleg tb-támogatással nem rendelhető meg. A kérelmet június 28-án elutasították.

Az ügy a Fővárosi Törvényszék elé került, és az eljáró tanács a folyamatban lévő perben – az eljárás felfüggesztése mellett – egyedi normakontroll-eljárást kezdeményezett a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM-rendelet 10. számú melléklete, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 34. § (4) bekezdés „egymást követő 12 hónapon belül több mint 50” szövegrésze Alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt.

A támadott rendelkezés szerint az egészségbiztosító kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg kérelme alapján engedélyeznek társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköz méltányossági támogatását. Az indítványozó törvényszék megítélése szerint az „egymást követő 12 hónapon belül 50” szövegrész gyakorlatilag lehetetlenné teszi az AAK-eszközök társadalombiztosítási támogatotti körbe való befogadását, mert olyan magas támogatottsági arányt állapít meg rövid időszakra, amelynek elérése a beszédfogyatékosok alacsony számú populációja miatt szinte lehetetlen.

Kötelező figyelembe venni

Az Alkotmánybíróság a határozatában, amelynek előadó alkotmánybírója Horváth Attila volt, megállapította: a beszédfogyatékossággal élő személyek önmagában a szabályozás alapján nincsenek elzárva attól, hogy a társadalombiztosítás terhére AAK-eszközökhöz jussanak, hiszen a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti méltányossági eljárás keretében kérelmezhetik az AAK-eszközök árának társadalombiztosítási támogatását. Ugyanakkor a biztosító a méltányossági eljárása során egyáltalán nem vizsgálta meg a kérelmező egyedi helyzetét, kórtörténetét, valamint orvosszakmai szempontú mérlegelést sem végzett.

Az alkotmánybírák arra a következtetésre jutottak, hogy a biztosító a méltányossági eljárásban benyújtott kérelem elbírálásakor nem támaszthat olyan feltételeket, amelyek nem szerepelnek a méltányossági eljárásra vonatkozó jogszabályokban. Ez vonatozik különösen az olyan feltételekre, amelyek teljesülése lényegében az egészségbiztosító hatáskörébe tartozik.

Noha az Alkotmánybíróság magát a bírói kezdeményezést, amely a támadott rendelkezések megsemmisítésére irányult, elutasította, hivatalból eljárva alkotmányos követelményt állapított meg. Az ilyen követelmény megállapításának az a sajátossága, hogy a jogalkalmazó szervnek az eljárása során azt kötelező figyelembe venni. Az alkotmányos követelmény így szól:

Az egészségbiztosító fogyatékossággal élő személy kérelme alapján indult méltányossági eljárása során nem mellőzheti a méltányossági kérelem érdemi vizsgálatát annak megítélésekor, hogy támogatást nyújt-e a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyászati segédeszköz árához, valamint nem támaszthat olyan feltételt, amely nem szerepel a méltányossági eljárásra vonatkozó jogszabályokban.

Vagyis az alkotmányos követelmény szerint

• egyrészt a méltányossági kérelmet érdemben, az egyedi eset körülményeit figyelembe véve kell vizsgálni,
• másrészt nem támasztható olyan feltétel, amit jogszabály nem ír elő.

A határozathoz három alkotmánybíró – Czine Ágnes, Juhász Imre és Schanda Balázs – párhuzamos indokolást csatolt.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2024. december 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)