Tisztújítás a fő bevételi forrásától búcsúzó Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarában

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szeptember 18-án tartotta általános tisztújítását, amelyen négy évre megválasztották a szervezet elnökét, elnökhelyetteseit és számos tisztségviselőjét. Miután azonban az elnök és az elnökhelyettesek mandátumához minisztériumi jóváhagyásra van szükség, a kamara új vezetése csak most tud felállni, ugyanis Répássy Róbert igazságügyi államtitkár december 8-án bólintott rá a választási eredményre. Így eldőlt, hogy a kamara elnöke újabb négy évig Schváb Zoltán marad.

Szakértők kerestetnek!

Cseppet sem lesz könnyű dolga a régi-új elnöknek, hiszen az utóbbi időben vészesen csökkent az igazságügyi szakértők létszáma. Az igazságügyi tárca nyilvántartása szerint

Az igazságügyi kormányzat a helyzet orvoslására novemberben egy törvénycsomagot nyújtott be az Országgyűléshez. Az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvény gyakorlatilag új alapokra helyezi a hazai igazságügyi szakértést.

A törvény preambuluma szerint a szabályozás célja a polgári és büntetőperes eljárások során az igazságügyi szakértők számának csökkenése miatt a jogi környezet módosítása és egyszerűsítése, amivel vonzóbbá teszik a szakértői pályát, és a megfelelő szaktudással rendelkező személyeket az igazságügyi szakértői névjegyzék irányába terelik.

A 2016-os szakértői törvény módosításával azokat a személyeket, akik az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként be vannak jegyezve, kérelemre – a képesítési feltételek névjegyzéket vezető hatóság általi vizsgálata nélkül – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzik, jelentősen egyszerűsítve az eddigi szabályozáson.

A kirendelhető szakértők körét kibővítik

• a költségvetési szervként működő kutatóintézetekkel,

• és a hazánkban államilag elfogadott képesítést adó egyetemekkel, doktori iskolákkal mint eseti szakértőkkel.

Megszűnik az igazságügyi szakértőjelölt és a mentor intézménye, így – a már megszerzett igazságügyi szakértői jelölti gyakorlat igazolása kivételével – megszűnnek a kamara ezzel kapcsolatos hatáskörei. Ugyancsak megszűnik a szakértőjelöltek oktatása és vizsgája, valamint a kamara minden egyéb képzési tevékenysége, ugyanis ezeket a feladatokat az Igazságügyi Minisztérium által felügyelt Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája veszi át.

Több tízmillió forintot vonnak el

Ennél is súlyosabb az intézkedés anyagi vonzata. Eddig ugyanis a kamara a saját tevékenységét alapvetően két bevételi forrásból finanszírozta: a tagdíjból és a kamarai költségátalányból. Ez utóbbi volt a legfőbb bevétele. 2016 óta tudniillik a kirendelő hatóság díjjegyzékenként 1000 forint költségátalányt volt köteles megfizetni a szakértőnek, aki az így összegyűlt összeget negyedévente átutalta a kamarának.

A törvény indoklása szerint januártól a képzési hozzájárulást nem a szakértőnek kell megfizetni, hanem a kirendelő szerv közvetlenül utalja el az összeget, ezzel is csökkentve az igazságügyi szakértők adminisztratív terheit és költségeit. Csakhogy a címzett már nem a kamara, hanem az Igazságügyi Minisztérium lesz, mivel: „A kamarai költségátalányt felváltó képzési hozzájárulás a névjegyzéket vezető hatóság bevételét képezi, figyelemmel arra, hogy a szakértők szakmai továbbképzését a jövőben az igazságügyi tárca végzi.”

A napokban megjelent miniszteri rendeletből pedig az is kiderül, hogy a minisztériumot illető képzési hozzájárulás a kamarai költségátalány duplája, 2000 forint lesz díjjegyzékenként, függetlenül attól, hogy a szakvélemény kirendelés vagy megbízás alapján készült, valamint attól, hogy a szakértő a díjjegyzékben szakértői díjat érvényesít-e.

Összegezve: a szabályozás révén több tízmillió forintot vonnak el a kamarától, amivel rendkívül megnehezítik, egyes vélemények szerint szinte ellehetetlenítik a működését.

(Borítókép: Schváb Zoltán 2014. június 12-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)