Kötelező szerződést írniuk a házastársaknak a nagyobb értékű ajándékokról

A felmérések szerint évről évre nő a karácsony időszakában költött összeg Magyarországon. Tavaly csaknem tíz százalékkal többért vásároltak karácsonyi ajándékot a magyarok, mint egy évvel korábban, idén pedig sokan még ennél is többet terveznek erre fordítani.

Sok a sötét folt

Az ünnepek apropóján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online kérdőívben tesztelte, mit tudnak az emberek az ajándékozás szabályairól. Az eredmények szerint sok a sötét folt azzal kapcsolatban, mire érdemes figyelni egy ajándék átadásakor vagy átvételekor. Sokan azzal sincsenek tisztában, mi számít nagyobb értékű ajándéknak, mikor kötelező illetéket fizetni és ajándékozási szerződést készíteni, vagy mi történik akkor, ha az ajándékozó meggondolja magát, és visszakéri az átadott ajándékot.

Az ajándékokkal kapcsolatos egyik legfontosabb tudnivaló azok értékére vonatkozik, a törvény ugyanis megkülönbözteti a szokásos és a nem szokásos mértékű ajándékokat. Az, hogy mi számít szokásost meghaladó mértékű ajándéknak, többek között az ajándékozó vagyoni helyzetétől függ, mást jelent egy tehetős és egy szegény családban.

ezt a MOKK felmérését kitöltők több mint fele nem tudta.

A 150 ezer forintot meg nem haladó, kisebb ajándékokról, mint például egy étkészletről, turmixgépről vagy új ruháról nem szokás és nem is muszáj szerződést írni. Az értékesebb eszközökről, mint egy autó, már érdemes írásos ajándékozási szerződést készíteni, ingatlan esetén pedig egyenesen kötelező a vonatkozó jogszabályok alapján. A megkérdezettek több mint harmada nem volt tisztában azzal, hogy a földhivatal csak közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyezett magánokirat alapján jegyzi be az ingatlan tulajdonjogának változását.

Kell-e családon belül illetéket fizetni?

Ha elsőre kissé durván is hangzik, de ajándékozás esetén a megajándékozottnak – legalábbis fő szabály szerint – illetéket kell fizetnie. Az ajándékozási illeték általános mértéke a tiszta érték 18 százaléka, míg lakástulajdon esetén a 9 százaléka. Szerencsére a fő szabály alól több kivétel is van. Így például illetékmentes:

• az egyenes ági rokonok és a házastársak közötti ajándékozás (a kedvezmény nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénikre vagy nagybácsikra);
• a 150 000 forintnál alacsonyabb forgalmi értékű ingóságok ajándékozása (nem árt tudni, hogy a pénz ingóságnak számít, ezért az ajándékozása is csak 150 000 forintig illetékmentes, feltéve, hogy nem készült róla okirat);
• a lakóház építésére alkalmas telektulajdon ajándékozása, feltéve, hogy a megajándékozott az ingatlanon négy éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább tíz százalékát.

Vagyis az ajándék után alapvetően akkor kell illetéket fizetni a megajándékozottnak, de akkor sem mindig, ha szerződés is készült, vagy – okirat hiányában is – az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Arról pedig, hogy az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetni illetékként a NAV-nak, amit a kitöltők ötöde tudott csak.

Tízből kilencen arról sem hallottak, hogy a házastársakra egy különleges szabály vonatkozik: ugyan illetéket nem kell fizetniük, de kötelező az egymás közötti ajándékozásokról közjegyző vagy ügyvéd segítségével szerződést készíteniük, ez alól csak a szokásos mértékű ajándék lehet a kivétel, ha az átadása meg is történt.

Célszerű a nagyobb értékű ajándékoknál egyenes ági rokonok között is írásban szerződni. Így szükség esetén, például egy adóellenőrzés vagy válás során a megajándékozott bizonyítani tudja, hogy hogyan jutott hozzá az adott vagyontárgyhoz vagy pénzhez

– javasolja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Feltételhez is köthető az ajándék

Azt is kevesen tudják, hogy az ajándékozást feltételhez is lehet kötni, például csak akkor lesz a gyermeké a lakás, ha elvégzi az egyetemet. Ha ez nem sikerül neki a meghatározott időn belül, akkor nem jut hozzá az ingatlanhoz.

A felmérést kitöltők kétharmada viszont tudta, hogy a szokásos mértéket meghaladó ajándékokat bizonyos esetekben vissza lehet követelni – fő szabály szerint öt éven belül. Például akkor, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben: fizikailag bántalmazza őt vagy házastársát, megpróbálja megölni vagy súlyosan megsérti a becsületét.

De ebben az esetben csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását, például nem lesz hajléktalan, ha visszaveszik tőle az ingatlant.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor az ajándékozásról a felek már szerződést kötöttek, de az ajándékot ténylegesen még nem adták át. Az ajándékozó ilyenkor megtagadhatja a szerződés teljesítését, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás következik be, amely miatt a szerződés teljesítése nem várható el tőle. Lényeges ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróság a feleknek nemcsak a pillanatnyi életkörülményeit vizsgálja, hanem figyelembe veszi a jövőbeni lehetőségeit is. Ezért egy átmenetileg fennálló anyagi nehézség vagy egy alkalmi, hevesebb szóváltás még nem szolgálhat kellő alappal az ajándék visszakövetelésére.

(Borítókép: Index)