A terrorizmus nem áll meg a határon, azaz mi állhat a szerb–magyar katonai együttműködés hátterében

A NATO-bombázások idején, 1999-ben nemzeti hősként ünnepelték Szerbiában a magyar származású Dani Zoltánt, aki lelőtt egy bemérhetetlennek hitt amerikai F–117-es lopakodó vadászbombázót. A radarok nem vagy alig érzékelték a sokszögletűre kialakított, különleges repülőgépet, ezért nehéz volt ellenük védekezni.

Dani Zoltánnak és a 3/250. rakétaosztálynak elavult, ócska jugoszláv technológiával mégis sikerült bemérnie egy „szuperrepülőt”, és 1999. május 27-én a bevetésre küldött gépek egyikét le is lőtték. Az eset nem tett jót az USA imázsának. A lopakodó vadászbombázó pilótája katapultált, később kimenekítették. Az F–117-esek sorsát is meghatározta a lelövés: 2008-ban az összes gépet kivonták a hadrendből.

NATO? No, thank you!

Az amerikai támadást a szerb lakosság nem felejtette el, így Szerbiában a NATO-nak a mai napig nem túl pozitív a megítélése. A nyugat-balkáni ország együttműködésre törekszik az Európai Unióval, Oroszországgal és Kínával egyaránt, de nem kívánnak a NATO katonai kötelékébe tartozni.

Orbán Viktor még novemberben, Budapesten, a magyar–szerb stratégiai együttműködési tanács ülését követően bejelentette: a magyar biztonság szempontjából Szerbia a legfontosabb ország. A szerb elnök, Alekszandar Vucsics és a magyar kormányfő újabb beruházásokról döntött a kőolaj- és a gázszállítás, a villamosvezeték-építés, a földgáz-kereskedelem, valamint a földgáztárolás kérdésében. Orbán Viktor jelezte, hogy meg kell vizsgálni egy szerb–magyar katonai együttműködés lehetőségét is.

„Fontos hangsúlyozni, hogy Szerbia egy katonailag semleges ország, és elzárkózik a NATO-tól” – jelentette ki az Indexnek Ármás Julianna.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint annak ellenére, hogy a délszláv háború záróakkordjaként 1999-ben a NATO gépei bombázták Szerbiát, az ország együttműködik a nyugati katonai szövetség több tagállamával, így Magyarországgal is. Szerbia a Békepartnerség tagja, hadserege számos katonai gyakorlaton vesz részt, vagy működik együtt.

Szerbiában gőzerővel folyik a haderőfejlesztés

A Balkán-szakértő szerint „érdekes felvetés” a magyar–szerb bilaterális katonai együttműködés kérdése. „Magyarország egy NATO-tagállam, és ezt a kérdést ebben a keretrendszerben kell értelmezni” – fejtegette Ármás Julianna, hozzátéve: Szerbiában a fegyvervásárlások, a védelempolitikai képességek, a katonai és politikai együttműködések jelentős médiafigyelmet kapnak manapság. Déli szomszédunknál jelenleg a hadsereg modernizálása, és az elavult – még a délszláv időkből származó hazai és szovjet – eszközök lecserélése folyik.

Ha Szerbia együttműködésre törekszik Magyarországgal – és esetleg más nyugati országokkal is –, akkor katonai eszközparkjának NATO-kompatibilisnek kell lennie. Egy francia, egy török, egy német megrendelés szóba jöhet, de egy kínai már nem

– magyarázta a kutató.

A Balkánon senkinek sem érdeke a nyílt háború

A szerb hadsereget – hasonlóan más európai országokhoz – leépítések egész sora sújtotta. Nem olyan régen visszavezették a kötelező sorkatonaságot, amely néhány hónapos katonai szolgálatot jelent.

Szerbia nem háborúzni akar, csupán az ország alapvető ütőképességét próbálja szintre hozni

– mondta Ármás Julianna. Hozzátette: az új típusú biztonsági kihívások korában a fenyegetések nem állnak meg a határon, így erre érdemes közös erővel felkészülni.

A kutató emlékeztetett arra, hogy az illegális migráció miatt már évek óta folyik egy rendőri együttműködés Szerbiával és Észak-Macedóniával. Szerinte a katonai együttműködés is erre a területre fog fókuszálni. A koszovói albánok és a szerbek közötti feszültséget sokszor a média gerjeszti, miközben előfordulnak villongások és megmozdulások a térségben. Koszovóban egy jelentős NATO békefenntartó erő van, a KFOR, amelyben magyar katonák is szolgálnak.

„Alapvetően mindenki a helyzet stabilizálásában érdekelt, és senkinek sem célja a nyílt háború” – jelentette ki a Balkán-szakértő.

(Borítókép: Szerb katonák 2022. április 30-án Batajnicában, Szerbiában. Fotó: Shutterstock)